A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Magyarországról mostanában sok szó esik a nemzetközi sajtóban, mert olyan ország, amely „másként csinálja”, és „a válság idején is másként osztja el a terheket, másféle alkotmányt farag, más utakat keres” – fogalmazott.

Felidézte, hogy egy olyan szimbolikus jelentőségű hely, mint a Hősök tere két oldalán egy-egy múzeum kapott helyet, a Millennium idején ugyanis természetes volt, hogy a nemzeti nagyságot a kultúra két tárházával mutassák be. „A kultúra képes megmutatni a nagyságot és azt, hogy mi, magyarok képesek vagyunk a világ élvonalába tartozó kiállítást megrendezni” – szólt a világ 40 nagy múzeumából érkezett 156 művet felvonultató tárlatról.

Orbán Viktor hozzátette: egy ilyen kiállítás oda helyezi a Szépművészeti Múzeumot, ahová az való: Firenze, New York vagy Szentpétervár nagy múzeumai mellé. Cézanne-ról szólva a kormányfő kiemelte: a nagy posztimpresszionista alkotó autodidakta módon kezdte festészeti tanulmányait, nem vették fel a képzőművészeti akadémiára, pályafutása nagy részében értetlenség fogadta, de mindez nem törte meg lelkesedését, és végül még megérhette, hogy a közönség elismeri művészetét.

Nicholas Penny, a londoni The National Gallery igazgatója felidézte, hogy Geskó Judit kurátor évekig dolgozott a nagyszabású kiállítás létrehozásán, és szakmai elismertségének köszönhetően sikerült meggyőznie a világ nagy múzeumainak igazgatóit arról, hogy ez a kiállítás segíthet új oldalról megérteni Cézanne életművét. Munkájában segítségére volt a Szépművészeti ambiciózus vezetője, Baán László, aki úgy tekint erre a kiállításra mint a legfontosabbra, amelyet a múzeumban valaha megrendeztek – hangsúlyozta Nicholas Penny.

Hozzátette, a Cézanne-tárlat is bizonyítja, hogy a Szépművészeti Múzeum joggal nagy tekintélynek örvendő múzeum. „Talán nincs még egy kiállítóhely Bécstől keletre, amelynek sikerült hasonló módon bekerülnie a nemzetközi vérkeringésbe” – ismerte el Baán László és kollégái munkáját.

Geskó Judit kurátor szerint a tárlat Cézanne 100 festményét, akvarelljét és grafikáját vonultatja fel, köztük igen sok olyat, amelyet a művész régi mesterek tanulmányozása során készített. Ezeket a kiállítás az előkép művek mellé helyezve, soha nem látott koncepció szerint tárja a látogató elé, hogy az összehasonlítás segítségével előtűnjenek Cézanne művészetének jellegzetes vonásai, másrészt a közönség végigkövethesse a festő művészi útkeresését. A kurátor hozzáfűzte, hogy a múlt század első évtizedeiben sok Cézanne-mű volt budapesti gyűjteményekben, a francia mester művészete értő magyarországi befogadókra talált, ezért előttük is tiszteleg a kiállítás.

Baán László arról is szólt, hogy a tárlat megrendezését az állami és üzleti szféra összefogása tette lehetővé: a magyar kormány idén 300 millió forint egyedi támogatást biztosított a kiállítás létrehozásához, ami a legmagasabb a hazai múzeumok történetében.

Mikor kiderült, a műtárgyak 300 milliárd forintos biztosítási összértéke meghaladja a törvényben rögzített keretet, Lázár János államtitkár azonnal benyújtott egy módosító javaslatot annak megemelésére; ezt az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el – hívta fel a figyelmet a főigazgató az ügyben létrejött politikai összefogásra. Emlékeztetett arra, hogy az ING-csoport a valaha volt legnagyobb hazai múzeumi szponzorációban részesítette a budapesti Cézanne-kiállítást, 120 millió forint támogatást nyújtva.

Magyarország első Cézanne-kiállítása 2013. február 17-ig lesz látogatható.