Stágel Bence kiemelte: az IKSZ közelmúltban indult országos közéleti kampánya során az ország különböző településein élő fiatalok jelezték a szomorú tényt, hogy több mint 20 évvel a diktatúrából történő szabadulásunk óta az ország egyes településein járva különös időutazásnak lehetünk szemtanúi. A mai napig több száz utca, tér van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól. Lenin, Marx, Ságvári Endre, Kun Béla, Szamuely Tibor, Mező Imre, Münnich Ferenc, November 7., Népköztársaság, Felszabadulás ma már csak a XX. századról szóló történelemkönyvek fekete lapjaira való nevek és fogalmak kellene hogy legyenek.
    
Hozzátette: a XX. században két diktatúra elszenvedői is voltunk, ezért mi magyarok a XX. századi történelmünkben megtapasztalhattuk milyen, amikor diktatórikus eszközökkel, a nemzeti identitás elnyomásával, erőszakos módon korlátozzák mindennapjainkat. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Európában a számuk eléri az egymilliót, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől - mutatott rá Stágel Bence.