A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint a dereguláció nem értelmezhető csak a törvények vagy miniszteri rendeletek felülvizsgálataként, annak a tágabb értelemben vett jogalkotás teljes spektrumára ki kell terjednie. Rétvári Bence kedden a parlamentben, az egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat expozéjában beszélt erről, rámutatva: ezért kéri fel a kormány az Országgyűlést saját határozatainak áttekintésére is.
    
Rétvári Bence felidézte, hogy a közigazgatás megújítását célzó Magyary-program részeként megkezdődött a 2011. január 1-jét megelőző időszakban kihirdetett jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata. A program keretében különös hangsúlyt kap azoknak a szabályoknak a jogrendből való kiemelése, melyek a kormány programjával nem összeegyeztethető feladatokat állapítanak meg.
    
Kifejtette: a javaslat az Országgyűlés korábbi, még hatályban lévő döntései áttekintésének eredményeként közel 900 határozat hatályon kívül helyezésére, visszavonására tesz javaslatot, melyek között nem egy még az 1960-as, 1970-es években született, jobbára akkori személyügyi döntés. Példaként említette az országgyűlési határozatot, amely felhatalmazás adott a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására, illetve azt az országgyűlési határozatot, amelyet még 1962-ben hoztak a II. Havannai Kiáltvány kiadása alkalmából, valamint azt az 1957-ben hozott országgyűlési határozatot, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ dolgozóihoz, politikusaihoz és közéleti személyiségeihez, a tudomány és kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban hoztak.
    
A hatályon kívül helyezés, illetve visszavonás - az Országgyűlés ilyen tartalmú döntése esetén - azokat a 2010. május 14-e, vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott, és gondos mérlegelés eredményeként kiválasztott határozatokat érintené, amelyek az előzetes elemzés alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így időközben feleslegessé, sokszor meghaladottá váltak. Az államtitkár szerint különösen igaz ez az 1990. május 2-a előtt hozott, még hatályban lévő összesen 171 döntésre, ezek összességét hatályon kívül helyezni, illetve visszavonni indítványozza a határozati javaslat.
    
Rétvári Bence ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés döntéseinek hatályon kívül helyezése nem érinti a hatályon kívül helyezést megelőzően keletkeztetett, megszüntetett vagy módosított jogokat és kötelezettségeket. Hozzátette: a deregulációs program nem áll meg az országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésénél, ez annak csak első üteme. Második lépésként a kormány- és minisztertanácsi határozatok kerülnek sorra, melynek keretében a felülvizsgálatra váró határozatok száma mintegy háromezer. A határozatok deregulációs szempontú felülvizsgálatát követően lehet elvégezni a jogszabályok, azaz a törvények és törvényerejű rendeletek, kormány- és minisztertanácsi rendeletek felülvizsgálatát is. Erre részben az alaptörvénnyel kapcsolatos jogalkotási munkák keretében, részben azt követően fog a kormány sort keríteni - jelezte az államtitkár.

Az energiastratégiai törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a Parlament keddi ülésnapja. Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvény alapvető céljai az energiaellátás biztonságának szavatossága, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás. Ehhez a kormánypárti politikus szerint öt eszköze van az államnak: az energiatakarékosság, a biztonságos atomenergia, a kétpólusú mezőgazdaság, az európai energiapiachoz való kapcsolódás és az egyre több hazai megújuló energiahordozó. Hozzátette: a kormány célja a fogyasztás csökkentése az energiahatékonyság és a nem megújuló energiák felhasználásának csökkentésének eszközével. Kupcsok Lajos kiemelte: a stratégiában szerepel a szomszédos országok hálózatainak összekötése is, amellyel lehetővé válik az árverseny kialakítása Magyarországon.

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a stratégia pozitívumaként beszélt az abban foglaltak megvalósíthatóságáról. Beszámolt arról is, hogy a hazai mintegy 4,7 milliós lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból nem korszerű. Mivel az ország energiaszükségletének 40 százalékát az épületek használják fel, ezért szükséges cél, hogy energiaigényük 30 százalékkal csökkenjen. A képviselő fontosnak tartotta a biogáz, a biomassza, a geotermikus és más megújuló energia hasznosítását, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégia a helyi igények kielégítésénél számol ezekkel a forrásokkal. A politikus elmondta azt is, hogy az energiastratégiával párhuzamosan zajlik az agrárstratégia kidolgozása is, hangsúlyozva a kettő kapcsolatát, és támogatta, hogy a tervben a jelenlegi villamosenergia-import igényünk helyett 14 százalékos export elérése a cél. Mint mondta, ez a cél azért is teljesülhet, mert a németországi és svájci atomerőművek bezárása után kereslet alakulhat ki a piacon.

Bencsik János államtitkár a mintegy 6 órás vitát összegezve azt mondta, hogy figyelemre méltó hozzászólások hangzottak el. Kiemelte: a nyolcból két cselekvési terv már elkészült, és további hat kidolgozása folyamatban van. Ezután történhet meg a támogatási rendszerek hozzáigazítása. A megújuló energia cselekvési terv és koncepció elkészült, a kormány jóváhagyása után eljuttatják Brüsszelbe is.
Kitért arra, hogy villamosenergiát akkor lesz lehetőség exportálni, várhatóan 2020 után, ha megtörténik a  paksi kapacitások kiváltása. Ennek irányát déli, délkeleti irányban jelölte meg. Azt is elmondta, hogy a mátrai fejlesztések leállítása átmeneti volt, gazdasági döntést hoztak a tulajdonosok. A megújuló energiák rendszerbe állításának alapvető feltétele a szabályozhatóság, ezzel az elkövetkező hónapokban érdemben foglalkozni kell. Hozzátette: az, hogy Nabucco nem halad előre nem rajtuk múlt, a feltételeket újra kellett tárgyalni.

A játékadó, valamint a gázolaj, a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adójának emelésére irányuló kormányzati előterjesztés részletes vitájával és a nemzeti energiastratégia általános vitájának megkezdésével folytatta munkáját az Országgyűlés keddi ülésnapján.

Az energiafüggőség csökkentése és a fenntartható ellátás biztosítása a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja – hangsúlyozta expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bencsik János hozzátette: a növekvő igényeket az egyre kevesebb és drágábbá váló fosszilis készletekkel nem lehet kielégíteni. Az energia- és klímapolitikát is összehangoló stratégia elkészítéséhez a kormányzat stratégiai környezeti vizsgálatot és gazdasági hatáselemzést is készített. Széleskörű társadalmi egyeztetést tartott a tárca, amelybe az energiaszektor szereplőit, a zöld szervezeteket, valamint a tudományos élet és az önkormányzatok képviselőit is bevonta.
    
Ahogy az államtitkár elmondta, Magyarország a jelenleg az energiaigényének 62 százalékát nem megújuló forrásokból fedezi, földgázfelhasználásának 82 százaléka pedig orosz importból származik. A háromévente felülvizsgálandó stratégia öt eszközt fogalmaz meg az ország energiafüggésének csökkentésére: a hazai megújuló források hasznosítását, biztonságos atomenergia felhasználást, az európai energiastratégiához, valamint a piacokhoz való csatlakozást, kétpólusú mezőgazdaság fenntartását, és a továbbra is hasznosítandó fosszilis energiaforrások felhasználását. Bencsik János kiemelte: a megújuló források felhasználását a jelenlegi 7 százalékról 2030-ra 20 százalékra kell emelni, a hőellátás több mint harmadát ebből kell biztosítani, valamint a nap- és szélenergia fokozott felhasználása is szükséges. Az államtitkár az állami szerepvállalás növelését is fontosnak tartja, amelynek nemcsak a szabályozó szerepében kell megmutatkoznia, hanem egykori tulajdonhányadának részbeni visszaállításában is.

A változtatás előtt álló választójogi szabályokról, a hazaszeretetről, a 2006 őszén történtekről, valamint az érdekegyeztetés fontosságáról beszéltek a kedden, napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Őrködnünk kell afölött, hogy az egyetemes értékek mellett megőrizzük nemzeti sajátosságainkat, közjogi hagyományainkat is, hogy a nemzetiségi, kulturális sokszínűséget támogatva érvényesüljön a társadalom egészének akarata – fogalmazott a demokrácia napja közelgő dátuma kapcsán az elnöklő Jakab István, aki emlékeztetett arra: a magyar Országgyűlés 2008. szeptemberi határozatában nyilvánította ki, hogy támogatja az ENSZ Közgyűlésének azon döntését, amely szerint minden év szeptember 15-e legyen a Demokrácia Nemzetközi Napja.

A demokrácia minőségének javításáért emelt szót az LMP-s Karácsony Gergely a választási rendszer tervezett módosítása kapcsán. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára erre reagálva azt mondta, nem a választójogi törvény, hanem a pártok teljesítménye szabja meg a választások eredményét. Az LMP javaslata az alacsonyabb bejutási küszöbre önbizalomhiányról tanúskodik - jelezte, nemzetközi példákat sorolva annak bizonyítására, hogy az országonként eltérő szabályok ellenére senki sem vonja kétségbe például Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok demokratikus működését.
 
Varga István (Fidesz) felidézve a XX. századi kivándorlási hullámok okozta veszteséget, és hivatkozva a hazaszeretetre, arra kérte a frissen végzett diplomásokat: maradjanak Magyarországon, még ha nehéz és rögös út is lesz itthon dolgozni. Kérte továbbá a fiatal értelmiségieket, hogy vegyenek példát azokról a határon túli magyarokról, akik szülőföldjükön maradva dolgoznak és őrzik magyarságukat. Minden magyarra szükség van.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye címmel szólalt fel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki szorgalmazta az - azóta alkotmánybíróvá választott - Balsai István volt fideszes képviselő által készített kormányzati jelentés nyilvánosságra hozatalát. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hivatkozott az Országgyűlés 2010. júniusi, a kárpótlásról hozott határozatára. Kitért arra, hogy 245 millió forint kártérítést fizettek ki azoknak, akiket alapjogi sérelem ért a 2006-os események kapcsán, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt követően is nyitva áll a lehetőség igénybejelentések megtételére a rendőrségnél, megegyezés hiányában pedig az érintettek bírósághoz fordulhatnak. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények kapcsán rögzítette, senki nem ússza meg a felelősségre vonást, mindenki felel a tettéért, aki jogszabályt sértett.

A szocialista Kiss Péter érdemi érdekegyeztetésre szólította fel a kormányt, amely - értékelése szerint - nem néz szembe azzal, hogy a valóság szemben áll azokkal a szavakkal, amelyekkel az intézkedéseit kommentálja. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára síkra szállt a versenyképességet növelő munka törvénykönyve mellett és üdvözlendőnek nevezte a munkaerőpiac rugalmasságát segítő szabályokat. Az egykulcsos szja kapcsán elismerte, hogy a minimálbér és 250 ezer forint közé eső kereseti sávban érhette hátrány a magánszektorban dolgozókat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában és a családosok védelmében a kormány megtett minden tőle telhetőt.