Előbbivel kapcsolatban, vagyis hogy öt százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája január 1-jétől, Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertés áfájának mostani csökkentése a munkahelyvédelmi akcióterv, nem pedig a szociális intézkedések része. „Valamelyest talán az ár is csökkenhet”, de most valójában nem a fogyasztói árakat mérséklő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről – tette egyértelművé, indoklásul pedig kifejtette: nagyon megnőtt – a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására – azok versenyelőnye, akik áfát csalnak az élő- és a félsertés előállításánál, vagy a magyarországi sertések helyett importból hozzák be az alapanyagokat.

„Ez a mostani áfacsökkentés igazságot tesz”, mert esélyt ad a szabályokat betartó magyar gazdálkodóknak, hogy ők legyenek sikeresek, így pedig megmaradhatnak a munkahelyek – magyarázta a kormányfő, csekélynek nevezve egyúttal a költségvetési bevételcsökkenés kockázatát.

A kivitelezéssel kapcsolatban hozzátette, az ágazati érdekképviseletekkel közösen figyelik majd a fejleményeket, megbízható, valós információkra, visszajelzésekre van szükség, mert – mint fogalmazott – „a parlament messze van a disznóólaktól”.

A héten bejelentett másik fontos kormányzati intézkedésről, az újabb családi támogatásokról – a gyed extra keretében eldöntött lépésekről – azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak. A kormány döntése értelmében a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

Orbán Viktor szerint ez egy olyan akcióterv, amelynek pontos hatásait nehéz kiszámolni, de fél vagy egy év elegendő lesz a hatások megismerésére, így a következő költségvetési évben le lehet majd vonni a következtetéseket.

Mindezen intézkedések mögött a gazdaság javuló teljesítménye áll, és csak azért lehetséges mindez, „mert sikerült kölcsönösen megnyernünk egymást", az ország vezetőinek és az embereknek a gazdaság átalakítására – jelentette ki a kormányfő.

Hozzátette, mindvégig azt gondolta, hogy ha az elmúlt három és fél évben követett útvonalon „végigmegyünk, akkor a végén az ellenfeleink is azt fogják mondani, hogy nocsak", hiszen „egy idő után csak szemet szúr", hogy amikor jól és rosszul teljesítőkre osztják az Európai Unió országait, akkor a magyarok rendre abban a csoportban szerepelnek, amely jó minősítést kap.

„Egy idő után ki kell mondani, hogy bár nem tetszett nekünk, amit Magyarország csinál, mert megadóztatta a bankjainkat meg a nemzetközi cégeinket, meg másképp gondolkodik, mint mi, erősebbek a nemzeti érzelmek Magyarországon, mint az unió számos államában, és lehet, hogy ez nekünk nem tetszik (...), de ez mégis a magyarok élete meg a magyarok sorsa, ők döntenek róla” – fejtette ki.

Orbán Viktor megítélése szerint Magyarország a saját igazáért folytatott küzdelmen túl van, sokkal kifinomultabb, szakmaibb típusú munka következik a következő néhány évben. Ha ezt a költségvetést, „így, ahogy van”, a parlament elfogadja, és „utána végre tudjuk hajtani, és nem történik változás a politikai felállásban”, akkor „fantasztikus évek előtt áll Magyarország" – mondta.

Orbán is jogegységi döntést sürget

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne – hangsúlyozta.

Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit – folytatta –, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

„Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel” – mondta a kormányfő.

A parlamentben kedden elfogadott, a devizahiteleseket segítő fideszes javaslatot Orbán Viktor úgy értékelte: a legemberségesebb döntés a kilakoltatási tilalom idejének meghosszabbítása a teljes téli időszakra, a másik döntés, vagyis az árfolyamgát megnyitása nyomán pedig sokkal többen vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. „Lassacskán egymillió embert már kimentettünk a devizahitel miatt előállt csődhelyzetből” – jelezte, utalva a végtörlesztésre, az eszközkezelőre és az árfolyamgátra.

Ismét leszögezte ugyanakkor, az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, ami a bankok hibája, így nekik kell a legnagyobb erőfeszítést tenni a kijavításukért. A bankszövetség javaslata meg is érkezett, amellyel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy azt meg kell vitatni az érintettek érdekképviseleteivel – mondta.

Arra a felvetésre, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek elkezdték felbontani a „kritikusabb” ügyfelek szerződését, a kormányfő úgy válaszolt: péntek este egy rendezvényen találkozik az OTP-t vezető Csányi Sándorral, „és nem fogjuk tudni elkerülni nyilván, hogy néhány szót váltsunk erről a helyzetről, és nagyon remélem, hogy hétfőre okosabb leszek valamivel”.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben, Orbán Viktor kiemelte: az alkotmány a garancia arra, hogy az önkormányzatok ne essenek újra adósságcsapdába.

Megerősítette egyúttal, hogy a korábban felelősen gazdálkodó helyhatóságok a többiekét messze meghaladó extra fejlesztési forrásokhoz jutnak gyorsan és olcsón, a kormány ugyanis elkülönített erre egy pénzalapot, mégpedig azért, hogy ezen önkormányzatok érezzék, érdemes volt nem felelőtlenül költekezni.

Utalt végül a héten tartott diaszpóratanács-ülésre és a Magyar Állandó Értekezletre (Máért) is, jelezve, hogy gazdaságilag, szociálisan, lelkileg és politikailag erős anyaország nélkül „a tőlünk leszakított külső nemzetrészeinket sem tudjuk megvédeni és támogatni”. Példaként említette, hogy „nem tudjuk a családtámogatási rendszert kiterjeszteni az ott élő magyarokra, ha közben itt sincs meg a betevő”.