Rétvári Bence fontosnak nevezte ezeknek az együttműködések támogatását, megerősítését. Szavai szerint néhány évtizede a határ menti települések még „zsákutcának” számítottak, miközben az uniós polgárok 60 százaléka valamilyen határ mentén él.

Az Európai Unió megteremtette a jogi lehetőségeket az akadályok lebontására és arra, hogy az együttműködéseket megtöltsék gazdasági tartalommal – mmondta az államtitkár, példaként említve a közös munkahelyteremtést, a közszolgáltatások szervezését, a fejlesztéseket. Magyar szempontból kiemelten fontosnak nevezte a társulási formákat, jelezve: Magyarország minden határának túloldalán vannak olyan emberek, akik nemcsak gondolkodásukban, hanem nyelvükben is magyarok.

Kitért arra is, hogy Magyarország 2011-ben 195 millió, tavaly és idén 120-120 millió forinttal támogatja az ETT-k működését, és mindent megtesz, hogy továbbra is úttörőnek számítson a határon átnyúló együttműködésekben.

A tanácskozáson Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő, a Héthatár Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a társulások előtt újabb nagy lehetőség a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetése. Kitért arra is, hogy folyamatban van a határon átnyúló megyerendszer szabályozóinak felülvizsgálata is.

Zöld-Nagy Viktória, a KIM területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: Európában 36 területi társulás van, ennek harmada Magyarország, Szlovákia és Románia részvételével működik. Az együttműködési területek között említette a regionális és infrastrukturális fejlesztéseket, a vállalkozásokat és a turizmust, valamint a természeti örökséget.

A helyettes államtitkár az uniós rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban pozitívumnak nevezte a harmadik államok csatlakozásának megkönnyítését és az eljárások egyszerűsítését.