Mielőbb meg kell nevezni a deviza-eladósodásért felelős politikusokat

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke szerint a deviza-eladósodás okainak feltárására, és az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatára létrejött albizottságnak mielőbb meg kell neveznie azokat a volt kormányzati politikusokat, akiket felelősség terhel, amiért korlátlanul engedték a lakosság devizában történő eladósodását. Az államtitkár külön rámutatott Veres János akkori pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségére.

Rétvári Bence véleménye szerint ezeknek a politikusoknak most duplán áll fenn a felelősségük. Egyrészről a felfutó svájci frank árfolyam miatt családok százezreinek lakhatása került veszélybe, másrészről Magyarország egyik legnagyobb befektetői kockázati tényezője a lakosság nagymértékű deviza adóssága. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: elfogadhatatlan, hogy míg családok százezrei állandó rettegésben vannak a törlesztőrészleteik miatt, addig a devizahitelezést - a nemzetközi figyelmeztetések ellenére - változatlanul fenntartó politikusok nyugodtan éljék hétköznapjaikat.

Emlékeztetett arra, hogy a devizahitelesek megsegítésére már több javaslatcsomagot is elfogadott a kormány, ugyanakkor a felelősök megnevezésével eddig adós maradt. Csak akkor jár el a parlamenti többség "szimmetrikusan", ha a felelősségre vonás tempója nem marad el hitelkárosultak megsegítése mögött - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

A KDNP alelnöke felidézte: Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként még azt mondta, hogy az 1998. és 2002. közötti lakástámogatási rendszer jó dolog, amit meg kell tartani. Kormánya azonban két év alatt teljesen szétverte azt, és a devizahitelezési rendszerbe taszította a lakosságot. Ennek a "kicsinyes politikai bosszúnak" a levét most sok százezren isszák meg - mondta Rétvári Bence, aki szerint bár a szocialista kormányok minden más területen példátlan buzgalommal hajtották végre a nemzetközi pénzügyi szervezetek utasításait, a lakossági devizahitelezés kapcsán nem léptek semmit a Nemzetközi Valutaalap és a svájci jegybank figyelmeztetésére.

Ezek között említette, hogy a washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket, valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék - idézte fel a kereszténydemokrata politikus. Az IMF kérte a magyar kormányt, hogy szigorúan kövesse figyelemmel a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis és közép vállalkozások külföldi fizetőeszközökben denominált hitelfelvételét - tette hozzá az államtitkár.

A KDNP alelnöke kitért arra is, hogy Veres János akkori pénzügyminisztert és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt egyaránt terheli a felelősség, hogy nem tett semmit, többszöri felszólításra sem, ezzel végleges csapdába sodorva a magyar háztartásokat és a magyar gazdaságot.

Utalt arra a napokban megjelent hírre is, hogy Járai Zsigmondot már 2004-ben figyelmeztette a svájci Nemzeti Bank korábbi elnöke a magyar devizahitelek kockázataira. Az intő dokumentum tartalmát a jegybanki vezetők a pénzügyi stabilitási tanács elé tárták, amelynek tagjai voltak a pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői, továbbá a Nemzeti Bank éveken át rendszeresen figyelmeztette a szocialista kormányokat. Azonban a szocialista kormány semmisnek tekintette az időben érkezett külföldi figyelmeztetést, pedig akkor talán meg lehetett volna akadályozni a devizahitel-katasztrófát - mondta Rétvári Bence.

A 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárására, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatára is létrejött albizottság hétfőn ülésezik először.