Napirend előtt

Megemlékezés a tűzoltók napjáráról

Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, május 4-én, Szent Flórián napján az önkéntes és hivatásos tűzoltók előtt tiszteleg az Országgyűlés. Felidézte, hogy 145 évvel ezelőtt Széchenyi Ödön gróf alapította meg az első önkéntes tűzoltóságot Magyarországon. Mint mondta, önzetlenül szolgálni a közösség érdekét a legnemesebb hivatás, különösen akkor, ha annak teljesítése az egyén saját életének kockáztatásával jár együtt.

KDNP: május 6-a a magyar sport napja

Simicskó István megemlékezett arról, hogy egy 2000-es kormányhatározat alapján május 6-a a magyar sport napja, mert 1875-ben ezen a napon rendezték Budapesten a kontinens első szabadtéri sportversenyét. A kormány céljai között említette, hogy minden magyar gyermek sportoljon, sportlétesítményeket építsenek, illetve minél több sportversenyt hozzanak az országba.

LMP: szüntessék meg a dolgozói szegénységet

Szél Bernadett (LMP) ismét azt szorgalmazta, hogy szüntesse meg a kormány a dolgozói szegénységet. Szerinte szó sincs arról, hogy a Fidesz a keményen dolgozó emberek érdekeit képviseli, hiszen megadóztatták a minimálbért, növelték a munkára rakodó terheket, kirúghatóvá tették a kisgyerekes szülőket, befagyasztották a közszféra béreit. Az ellenzéki politikus többkulcsos adórendszert, a járulékok csökkentését, a nők helyzetének rendezését, nagyobb megbecsülését, illetve a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentését javasolta. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja, ha segély helyett munkát biztosítanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy rekordszinten, 4 millió felett van a foglalkoztatás, 43 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között a minimálbér. Azt mondta, hogy további béremelés a gazdaság teljesítőképességének figyelembevételével lehetséges.

MSZP: Orbán Viktor nézzen szembe démonaival!

Harangozó Tamás (MSZP) az április végi kaposvári trafikos gyilkosság kapcsán bírálta a trafiktörvényt. Az ellenzéki politikus szerint a trafikok elosztása fideszes pártszempontok alapján, korrupt módon történt, közben nem szorult vissza a fiatalkorúak dohányzása, a cigarettacsempészés virágkorát éri, az adóbevételek csökkennek, és soha nem látott bűnözési hullám indult el. Úgy fogalmazott, „ez a trafikkoncesszió nem szólt másról, minthogy Lázár János darabra és kilóra megvegye a Fidesz helyi vezetőit, kongresszusi küldötteit, hogy előkészítse saját, párton belüli hatalomra jutását". L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a politikai demagógia gyalázatos példája volt a képviselő felszólalása, amely méltatlan az Országgyűléshez, és bármennyire szeretne éket verni a szocialista politikus Lázár János és Orbán Viktor közé, ez nem fog sikerülni. Kijelentette: a Fidesz egységes, a Fidesz-KDNP szövetsége töretlen, a kormány kellő erővel végzi a munkáját. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években a kormány intézkedéseinek köszönhetően mintegy 20 százalékkal csökkent a dohányzók száma. Közölte, osztoznak a meggyilkolt trafikoslány családja fájdalmában, és mindent megtesznek azért, hogy hasonló esetek többet ne fordulhassanak elő.

Fidesz: a jogvédők szegregálnak

Petneházy Attila (Fidesz) a nyíregyházi Sója Miklós görögkatolikus iskola kapcsán hozott kúriai döntésről beszélt, arról, hogy az úgynevezett jogvédők az Európai Bizottsághoz akarnak fordulni az ügyben. Ezt úgy értékelte, hogy a jogvédők megkérdőjelezik a huszár-telepi szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát, vagyis kirekesztenek és szegreálnak, mert azt állítják, hogy ezek az emberek nem tudják eldönteni, mi a jó nekik és a gyermekeiknek. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere válaszában azt mondta, a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt-tanulása fontos eszköz a felzárkózásban, de aki erre felkészít, az nem szegregál, hanem a felzárkózást segíti.

Jobbik: kapjanak állami támogatást anyák napján az édesanyák

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy nem csak napirenden kell tartani a Jobbik javaslatait, meg is kell azokat valósítani. Erre példaként a halálbüntetésről szóló kormányfői felvetést említette. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint hitelesebb lenne a Jobbik, ha a kormány javaslatait megszavazta volna, hiszen a felvetettek egy része megvalósult. Felhívta a figyelmet, hogy 30 éves rekord dőlt meg, hiszen egyik évről a másikra 3,2 százalékkal nőtt a születések száma. Ez egy tudatos kormányzati politika eredménye – szögezte le.

Kérdések

Jobbik: megfelelően jelöltek a GMO-t tartalmazó élelmiszerek?

Kepli Lajos (Jobbik) a génmanipulált szervezeteket tartalmazó élelmiszerek egészségkárosító hatásáról szólt, és feltette a kérdést: lehetséges, hogy ezek Magyarországon jelölés nélkül kerülnek az üzletek polcaira? Arra is választ várt: az illetékes hatóságok rendszeresen vizsgálják-e ezeket? Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár beszámolt arról, hogy Magyarország – nemzeti hatáskörben – szabályozná a teljesen GMO-mentes termékek jelölését, tárcájánál már folyik a jogszabálytervezet egyeztetése. Közölte azt is: az elmúlt három évben több mint 1100 élelmiszert vizsgáltak, de egyetlenegy sem haladta meg a határértéket.

LMP: visszaszorulóban a vidéki pedagógusképzés

Ikotity István (LMP) komoly veszélynek nevezte, hogy a kormány kilenc gyakorlóiskolát venne el vidéki egyetemektől, ezzel szerinte a kabinet a vidéki pedagógusképzés hanyatlását ismeri el. Úgy ítélte meg, mindez a képzés visszaszorulását eredményezi a jövőben. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: emelkedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma az elmúlt években, köszönhetően a kormány támogató politikájának, az életpályamodell elindításának. Beszámolt arról is: zajlik a gyakorlóiskolák minősítése.

Fidesz: hogyan érhető el, hogy az ígéretek teljesüljenek?

Csizi Péter (Fidesz) Pécs fejlesztésével kapcsolatban elmondta: a helyiek új munkahelyeket, gazdaságfejlesztést és egy szabadidőközpontot szeretnének. Fontosnak tartotta a többi közt a jelenlegi ipari park bővítését, és választ várt arra: milyen intézkedésekkel biztosítja a kormány, hogy az ígéretekből valóság legyen? L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára szólt a Modern városok programról, amelynek keretében a miniszterelnök nemrég Pécsen is járt. Közölte: minden esetben kormányhatározatban rögzítik azokat a pontokat, amikben a kormányfő a helyi vezetőkkel megállapodott.

Szelényi: a játékautomatákhoz miért nem kell online-kassza?

Szelényi Zsuzsanna független képviselő arra várt választ: miért nem írja elő a kormányzat a kaszinókban működő játékautomaták bevételeinek korszerű ellenőrzését, és ezek az eszközök miért nincsenek online összeköttetésben az adóhivatallal, ahogyan az sok vállalkozónak kötelező? Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint, amit a képviselő javasol, nem szigorítása lenne a rendszernek, hanem könnyítése, ezért nem tartják fontosnak a változtatást. Fontosnak tartotta ugyanakkor azt, hogy az állam az ebből származó költségvetési bevételeket biztosítsa.

MSZP: ki dönt az MVM szponzorációs tevékenységéről?

Varga László (MSZP) az MVM Zrt. mintegy 10 milliárd forintos szponzorációs költségvetésének általa vitatott elemeit sorolta: mintegy 5 milliárd forint került a nemzeti filmalaphoz, további források kormányközeli sportklubokhoz és előadókhoz. Kijelentette: az elmúlt négy évben megtízszereződött a cég reklámköltése, évi 1,5 milliárd forintra. Ki dönt ezekről? – kérdezte. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára cáfolta, hogy megtízszereződött volna a reklámkiadások kerete, azt ugyanakkor kijelentette: a cégcsoport lényegesen intenzívebb kommunikációt folytat, mint korábban, amellyel növelte elfogadottságát. Mindennek keretösszegét a társaság közgyűlése hagyja jóvá, az üzleti terv részeként – mondta, és beszámolt arról is: a szponzoráció során figyelembe veszik a művész vagy sportoló eredményeit, elismertségét.

A Jobbik a nehéz helyzetbe került szemétszállító társaságokról érdeklődött

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy sorra lehetetlenülnek el hulladékszállító társaságok pénzügyi egyensúlyuk elvesztése miatt. Az erre a célra létrejött önkormányzati társulások ellehetetlenülésével országszerte ötmillió ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem lesz, aki elviszi a szemetét – mondta. Válaszában V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyi államtitkára kijelentette: a hulladékot minden településről elviszik, ha pedig az önkormányzat nem tud erre szolgáltatóval szerződni, akkor a katasztrófavédelem jelöl ki közszolgáltatót. Erre 130 településen volt szükség – tette hozzá.

LMP: mennyibe kerül a paksi hulladékok kezelése?

Szél Bernadett (LMP) arról érdeklődött, hogy mennyibe fog kerülni a paksi hulladékok kezelése. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára azt felelte, hogy Paks II.-nek már az első blokk üzembe helyezését követő évben meg kell kezdenie a befizetést a központi nukleáris pénzügyi alapba. A befizetéseknek teljes mértékben fedezetet kell nyújtaniuk az új blokkok üzemeltetése során keletkező radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésére, valamint a blokkok leszerelésére. Az alapból finanszírozott nagy aktivitású hulladék elhelyezésére fordítható összeg várható költsége – 2015-ös bázisáron – 745 milliárd forint – közölte.

Fidesz: hogyan fejleszti a kormány azokat az utakat, amelyeket nem finanszíroz az EU?

Völner Pál (Fidesz) azt kérdezte, hogy mit tehet a kormány az EU-forrásból nem finanszírozott közutak fejlesztéséért. Példaként említette az M4-es ügyét és egyes megyei jogú, valamint iparvárosoknak a gyorsforgalmi úthálózatba bekötését. Válaszában Tasó László, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára tudatta: a tervek szerint a ciklus végéig minden megyei jogú várost bekapcsolnak az autópálya-hálózatba, és ígéretet tett az M4-es sztráda megépítésére is.

MSZP: miért nem nyithatnak ki a Balaton-parti kereskedelmi üzletek vasárnaponként?

Harangozó Gábor (MSZP) azt firtatta a kormány képviselőjénél, mi az akadálya annak, hogy felmentést adjanak a Balaton-parti területeken működő kiskereskedelmi üzleteknek a vasárnapi zárva tartás kötelezettsége alól? Szerinte ha nem adják meg e felmentést, tönkreteszik a turizmust és az érintett vállalkozásokat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a vendéglátóhelyek közül mindegyik nyitva tarthat majd a Balatonnál.

A Jobbik a helikopterbeszerzésekről érdeklődött

Ki a felelős a helikopterbeszerzések késlekedéséért? – kérdezte Gyöngyösi Márton (Jobbik), aki szerint sürgős cserére szorul a helikopterállomány. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában hangsúlyozta: a honvédség rendelkezik a szükséges helikopterképességgel. Hozzátette, még azért nem szereztek be új helikoptereket, mert a Honvédelmi Minisztérium költségvetése nem tartalmaz erre forrást, a kormány pedig még nem döntött ennek biztosításáról.

LMP: betiltják-e a glifozátot?

Sallai R. Benedek (LMP) azt a kérdést tette fel, hogy lát-e esélyt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a glifozát – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a rákkeltő szerek listájára felvett növényvédő – magyarországi betiltására. Zsigó Róbert, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára reagálásában arról tájékoztatott, hogy a glifozát EU-s engedélyezésének felülvizsgálata zajlik, a kijelölt jelentéstevő állam, Németország azonban nem javasolta, hogy rákkeltőként osztályozzák. Hangsúlyozta, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy egyes növényvédő szereket megalapozottan tiltsanak be.

MSZP: mi lesz a nyíregyházi Apáczai iskolával?

Tukacs István (MSZP) a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskola sorsáról érdeklődött, jelezve, hogy az intézmény diákjai, tanárai és a szülők sem kérnek az állami fenntartásból. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy folynak a konzultációk.

Jobbik: mikor áll a kormány az állatmenhelyek mellé?

Egyed Zsolt (Jobbik) azt igyekezett megtudni, hogy számíthatnak-e kormányzati támogatásra az állatmenhelyek. Zsigó Róbert FM-államtitkár úgy reagált: tekintettel az állatmenhelyekkel kapcsolatos problémákra előkészítés alatt van egy rendelettervezet, amely a kóbor állatokkal lenne kapcsolatos.

LMP: hanyatlik a kulturális örökségvédelem

Ikotity István (LMP) a kulturális örökségvédelem hanyatlásáról beszélt, szerinte ugyanis a kormány a kulturális szempontok elé helyezi a nagyberuházók érdekeit. Ennek legújabb példájaként említette a szegedi dómnál zajló munkálatokat, amelyek során – mondta – páratlan maradványokat romboltak le. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a jelenlegi kormány ideje alatt semmilyen jelentős régészeti érték nem semmisült meg.

MSZP: kormányzati segítséget a Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ martfűi dolgozóinak!

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ, hogy milyen kormányzati segítségre számíthatnak Martfűn a Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ dolgozói, akik nem kapták meg bérüket. Azt is kérdezte, mikor válik zavarmentessé a házi segítségnyújtás? Rétvári Bence Emmi-államtitkár válaszában közölte: az említett központnál előállt helyzet az állami fenntartórendszeren kívül keletkezett, de senki sem maradt ellátás nélkül, mert az önkormányzat átvette a feladatot, és a munkahelyek is önkormányzati intézményekhez kerülhetnek.

Jobbik: mi lesz a győri ETO futball-klub sorsa?

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy Tarsoly Csaba és a Quaestor-botrány miatt kilátástalan anyagi helyzetbe került a győri futballklub, a legújabb Fidesz-MSZP "pénzügyi mutyi", újabb nagy múltú sportklubot tett tönkre. Hozzátette: veszélybe került az utánpótlás-nevelés is, ezzel több mint 400 fiatal jövője vált bizonytalanná. Milyen lépések várhatók most és a jövőben, hogy ilyen eset ne történhessen meg, lesz-e elszámoltatás, mi lesz az ETO-val és az utánpótlással? – sorolta kérdéseit a képviselő, aki kíváncsi lenne Tarsoly Csaba videóra vett vallomására is. Rétvári Bence úgy válaszolt: eddig a sport és utánpótlás azon kevés kérdések közé tartozott, amelyekről párthovatartozás nélkül tudtak beszélni, s jó lenne, ha ez a jövőben sem változna. Kiemelte: a Quaestor-ügyben a legelső feladat a károsultak megsegítése volt, ezt a célt szolgálta a vonatkozó törvény elfogadása, amellyel 32 ezer ügyfelet sikerült megmenteni. Az ETO-val összefüggésben jelezte: minden intézkedést meg kell tenni, hogy olyan szponzorokat vonjanak be, akiknek a közreműködésével a licenszet meg tudják őrizni. Bíznak benne, helyben megtalálják módját, hogy a klubot és az utánpótlást életben lehessen tartani – mutatott rá.

Az LMP a mezőhegyesi ménesbirtokról

Sallai R. Benedek (LMP) a 230 éves mezőhegyesi ménesbirtok elvételét firtatta. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára közölte: el kell dönteni, mit szeretnének támogatni. Ha a kis- közepes és családi vállalkozások mellett döntenek, akkor nem lehet azt mondani, hogy nem lehet hozzányúlni egy egyébként 2017-ben lejáró állami földbérleti szerződéshez. Jelezte: minden lejáró földbérleti pályázathoz hozzá fognak nyúlni, nem csak ehhez.

MSZP: elveszik a püspökladányiaktól az iskolát?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, elveszik-e a püspökladányiaktól az iskolát? Rétvári Bence Emmi-államtitkár közölte: olyan rendszert igyekeztek létrehozni, amely minden érintettnek legalább véleményezési jogot biztosít. Megjegyezte: az iskolának most a Klik a fenntartója, működtetője pedig az önkormányzat. Az egyház az iskola székhelyét szeretné átvenni. Ebben az esetben ugyanakkor a helyi önkormányzatnak vétójogra van lehetősége - hívta a fel a figyelmet.
    
Jobbik: miért nem jár családi pótlék a felsőoktatásban tanuló gyermekek után?

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, miért nem jár családi pótlék a felsőoktatásban tanuló gyermekek után. Rétvári Bence szerint sokféle eszközt használ a kormány, hogy mindenki, akinek szándéka és tudása van, bekerülhessen a felsőoktatásba. Az állami ösztöndíjasok lényegében ingyen végezhetik el az egyetemet, főiskolát, s a költségek fedezésére jött létre a diákhitel 1. Akik nem kerülne be a fenti kategóriába, azoknak a diákhitel 2. lehetőségét kínálják, mindkettő rendkívül alacsony, kedvező kamatozású, hozzátéve: a családi pótlék is közvetett módon figyelembe veszi a felsőoktatási tanulmányokat.

Azonnali kérdések

Fidesz: milyen ütemben zajlik az Illatos úti telep rendbetétele?
    
A fideszes Vas Imre arról érdeklődött, hogy milyen ütemben történik az egykori Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepének rendbetétele. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár szerint az évtizedekkel ezelőtti probléma ügyében a zöldhatóság folyamatosan bírságolt és feljelentést is tett. A veszélyes hulladék elszállítása 6-9 hónapot vesz igénybe, s a kármentesítés a talajcserével lesz komplett.
    
Az MSZP az ápolók juttatásait firtatta
    
Az MSZP-s Korózs Lajos az ápolók demonstrációira hivatkozva úgy értékelt, hogy romokban van a hazai egészségügy. Azt kérdezte, mikor rendezik az ápolók bérezését, mikor lesz fedezet a túlórapénzek kifizetésére és mindenkinek be kell-e perelnie munkahelyét, hogy megkapja jogos juttatását. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában a kórházak 60 milliárdos adósságrendezéséről beszélt, de jelezte, hogy a bérfejlesztés már 2012-ben elindult, s évről évre beépítik azt a költségvetésbe. Ezt tovább kell folytatni, de nem hitelből, hanem a gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan - emelte ki, kitérve arra is, hogy napirenden van a munkakörülmények javítása, nővérszállók megújítása, s ösztöndíjakkal segítik a pályakezdőket.
    
Jobbik: hogyan rendezik a devizahitelesek helyzetét?
    
A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy banki elszámoló levelek szerint tömegesen több a lakossági tartozások mértéke, mint amit felvettek az érintettek. Értékelése szerint ez nem nevezhető elszámolásnak. Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy rendezze a helyzetet és mi lesz a bankoknál maradt milliók sorsa. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: több millió embernek jelentett kiutat, hogy a kormány megállította a devizahitelezést, s jogilag és pénzügyileg is rendezte az ügyet. Kétmillió ügyfélnek küldenek levelet a bankok, amelyek 1000 milliárd forintot fizetnek vissza, hozzátéve, hogy a törlesztés mértéke átlagosan 20-25 százalékkal csökkenni fog. Megjegyezte, hogy az elégedetlen ügyfelek 30 napon belül megindíthatják a jogorvoslati eljárást.

KDNP: hogy halad az érettségi reformja?
    
A KDNP-s Hoffmann Rózsa szerint ma már elképzelhetetlen a köznevelés az 1851-ben bevezetett érettségi vizsgák nélkül. Megjegyezte, hogy a kétszintű érettségiket 10 éve botrányok sorozata kísérte, azonban a generális hibák most is megmaradtak, ezért felülvizsgálatot sürgetett. Azt kérdezte, hogy felkészült-e az állam az érettségikre és hányan érettségiztek. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az érettségizők véleményét tolmácsolva azt mondta, hogy sokan a magyar érettségik életszerűségét emelték ki. Az emelt szintű vizsgát tevők száma nőtt, ami a felsőfokú tanulmányok iránti növekvő érdeklődést jelzi. Kifejtette, hogy hétfőn 77 ezer 975-en tettek középszintű vizsgát 1074 helyszínen, s 1904-en emelt szintűt 50 helyen.
   
Fidesz: mit tesz a kormány a teljes foglalkoztatásért?
    
A fideszes Mengyi Roland biztatónak értékelte a hazai foglalkoztatási adatokat, jelezve, hogy a ráta 2010 és 2014 között 6,8 százalékponttal, 66,7 százalékra nőtt, miközben az Európai Unióban mindössze 0,6 százalékos javulás következett be. A kormánypárti politikus szerint ebben nagy szerepe volt a munkára rakodó adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a célzott foglalkoztatási programoknak és a növekedési fordulatnak. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára különlegesen jónak minősítette a hazai adatokat, kifejtve, hogy a 440 ezres növekedésből 255 ezren a versenyszférában találtak munkát. Megemlítette, hogy a 2010-es 11 százalékos munkanélküliség mára 7,4 százalékra esett vissza.

MSZP: mit tesznek a honvédelmi dolgozók megtakarításának visszaszerzéséért?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a Honvéd Egészségpénztár nem tudta a pénzeket kimenteni a DRB Bank számlájáról. Az MNB szerint az egyenleg visszaállt, de kiderült, a pénzt "eltüntette" a Buda-Cash csődje. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára felidézte, hogy két hete a jegybank alelnöke választ adott erre a kérdésre. Az érintettek addig nem jutnak hozzá a megtakarításokhoz amíg a DRB Bank és a köré szerveződött bankcsoport felszámolása be nem fejeződött. Hozzátette: 1023, a belügyi tárcához tartozó hivatásos érintett, de a BM-nek sem felügyeleti, sem irányító jogköre nincs az egészségpénztár felett.

Jobbik: tarthatatlan az ápolók helyzete

Lukács László György (Jobbik) szerint tarthatatlan az ápolók helyzete. Kiemelte: az ápolók 70 százaléka a bérminimumból él, eszközhiánnyal küzdenek, nem kellő biztonságú munkahelyeken dolgoznak, átlagéletkoruk pedig eléri az 50 évet. Balog Zoltán szakminiszter közölte: 2011-ben első intézkedésként a népegészségügyi termékadóból az ápolók, asszisztensek háromhavi illetménypótléknak megfelelő egyszeri juttatásban részesültek, ami 68 100 főt érintett, 5,6 milliárdos kerettel. 2012-13-ban összesen 95 ezer dolgozó részesült béremelésben, így két évvel ezelőtt 24 százalékkal nőtt a havi átlagjövedelem, az ágazatban bérfejlesztésre 76,6 milliárd többlet kifizetése történt. Tervezik még egy felzárkóztató ápolói egészségügyi szakképzési program indítását 2,5 milliárdos kerettel.

Többek között a munkavállalók helyzetének javításáról, a hajléktalanellátás problémáiról, a nyelvoktatás szükségességéről, a jászkun kerületek redemptiójáról, Don Bosco Szent János születéséről, a Balatonról is beszéltek a képviselők hétfőn a parlamentben a napirend után. Az elnöklő Jakab István az ülésnapot ezek után lezárta, az Országgyűlés következő ülését május 11-re hívta össze.