Romániát azért is könnyű szeretni, mert élnek itt magyarok, és ennek az országnak a része a Móricz Zsigmond által tündérkertnek nevezett Erdély, amely a magyaroké is – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta: ez egy olyan tündérkert, ami a mienk is, tehát ehhez van egy sajátos, erős kötődésünk, ez nem egy külső világ a számunkra, amihez mint kívülállók viszonyulunk, hanem ebben egy olyan világot látunk, amelyben mi is benne vagyunk. És ez ma Románia része, tehát ilyen értelemben a Romániához való viszonyunkat meghatározza.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország olyan kapcsolatokban érdekelt Romániával, amelyek lehetővé teszik, hogy polgáraik biztonságban, stabilitásban és jó gazdasági kilátásokkal élhessék életüket. Amikor olyan miniszterelnökök vannak mindkét országban, akik ezt megértik, hogy ez a legfontosabb, akkor az együttműködés aránylag jó. Amikor olyan miniszterelnökök vannak, akik ezt még nem értik, mert vagy túl fiatalok, vagy még nem töltöttek el elég időt a szakmában, vagy túlságosan könnyen ragadják el őket az érzelmek, akkor nehezebben mennek a dolgok – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő kitért arra, hogy sokan úgy gondolják, a Románia területén élő magyaroknak kedvezőbb az, ha baloldali kormányok vannak hatalmon, amelyeknek a nemzeti kérdéskör kevésbé fontos, de szerinte ez fordítva van. A magyar politikát a józan ész határozza meg, tehát velünk lehet hazafias érzelmektől fűtött, de ésszerű együttműködést kialakítani, és szerintem van olyan politika, ami egyszerre jó a románoknak és egyszerre jó a magyaroknak: és ezt kell megtalálnunk – mondta Orbán Viktor.  

A július 27-én rögzített, szombat este műsorra tűzött interjú világpolitikai témákat érintő részében, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadására utaló felvetésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette, nem bírálta a nagyhatalmakat, csak felhívta a figyelmet arra: a közepes méretű országoknak meg kell próbálniuk az általuk megtermelt erőforrásokat - a nagyhatalmi elszívó hatást közömbösítve - saját határaikon belül tartani. – Engem azért szoktak megtámadni, mert ilyen tabutémákról beszélek, de ha nem beszélünk róla, akkor a magunkfajta méretű országok eleve vereségre vannak ítélve – mondta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő utalt arra is, hogy az Európai Unió az egységesüléssel jó választ adott a világban zajló átalakulásokra, de tíz évvel korábban kellett volna felvennie soraiba a nagy növekedési potenciállal rendelkező közép-európai országokat. Úgy vélekedett, Európa számára még nyitott kérdés, hogy sikerül-e elindulnia egy újabb fellendülés felé, míg az Egyesült Államok az Európai Uniónál eredményesebb válaszokat talált a gazdasági válságra. Kifejtette: a keleti nyitásra azért van szükség, mert a magyar gazdaság külkapcsolati rendszere rendkívül egyoldalú, 70-78 százalékban az Európai Unió felé irányul.
   
Az interjúban Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolata is szóba került. Orbán Viktor kifejtette, az IMF-fel az a gond, hogy a - piaci hitelezőkkel ellentétben - feltételekhez köti a hitelnyújtást, amely ellehetetleníti a saját gazdaságpolitikát. – Amikor arról van szó, hogy nekünk van egy gazdaságpolitikánk, amely nem arra épül, hogy elvesszük a nyugdíjakat, visszametsszük a szociális ellátást, csökkentjük a családi ellátást, és így tovább, hanem más módon próbáljuk megvédeni a nyugdíjasokat, megvédeni a bérből, fizetésből élőket, fönntartani az ország kulturális színvonalát, akkor összeütközésbe tudunk kerülni az IMF képviselőivel: ez történt – magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette: az együttműködést 2010-ben csak a bankadó és a nemzetközi cégekre kivetett különadók eltörlése árán lehetett volna folytatni, amire a kormány nemet mondott.