Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt vetette fel, hogy a 2016-ra tervezett, 120 milliárd forintot kitevő szja-csökkentés helyett a kormány fontolja meg bizonyos termékkörök áfájának csökkentését - a sertéshúson túl -, az ugyanis jobban segítené a kiskeresetűek boldogulását. Példaként említette a baromfihúst, a tejet és a zöldség-gyümölcsöt. Az áfacsökkentés nagy segítség lenne a feketekereskedelem ellen is. Orbán Viktor miniszterelnök erre azt felelte: a kormány be fogja terjeszteni a költségvetést, és lesz mód ezeknek a kérdéseknek a megvitatására. A szocialistáknak azt mondta, "hátrább az agarakkal", most ugyanis olyan áfát akarnak csökkenteni, amelyet ők emeltek az égbe. A kormányfő szavai szerint az MSZP-sek "áfamagatartása" kétszínű, hipokrita, álságos, arcpirító.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa arról beszélt az Orbán Viktorhoz intézett kérdésében, hogy a 27 százalékos áfa a feketegazdaság motorja, és a legszegényebb rétegeket is sújtja. Az ellenzéki politikus a miniszterelnök figyelmébe ajánlotta pártja áfajavaslatát, amely alapján 5 százalékos lenne a forgalmi adó az alapvető élelmiszereknél és a gyermeknevelést segítő cikkeknél egyaránt. Orbán Viktor válaszában kifejtette: a kormány felfogása, hogy ne a munkát, hanem a fogyasztást adóztassa. Jelenleg a legnagyobb veszély a munkanélküliség, amely 2010-ben 12 százalék körül volt, most mintegy 7 százalékos, s a kormány a ciklus végére teljes foglalkoztatást szeretne elérni, azaz 3 százalék közelébe vagy az alá szeretné vinni a munkanélküliséget. Ehhez az kell, ne adóztassák a munkát, az embereket győzzék meg, van értelme dolgozni. Hangsúlyozta: ha a jobbikos képviselő benyújtja javaslatát az adótörvényekhez, azt alaposan tanulmányozni fogják, de az szja-csökkentéstől nem kívánnak eltérni. A kormányfő a Jobbik javaslatát úgy értékelte: valójában növelni akarják az szja-t. Jelezte továbbá, hogy a gyermekes családok támogatása rendkívül fontos, ezért a két gyermeket nevelőknél az adókedvezmény 20-25 százalékkal nő majd minden évben, így az 2018-19-re jelentősen megemelkedik.

Egy másik jobbikos képviselő Gyöngyösi Márton arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért küld Magyarország katonákat Irakba, az Iszlám Állam elleni harcba. A kormányfő azt felelte: a parlament lefolytatta erről a vitát, a képviselők 70 százaléka igennel szavazott a misszióra, a kormány pedig egyetért a döntéssel.

A szintén jobbikos Lukács László György arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy halasztást nem tűrő körülmények alakultak ki az egészségügyben, ami az ápolókat sújtja. Az ellenzéki politikus pocséknak nevezte a munkakörülményeket, "munkabérkrízisről" beszélt, jelezte, hogy nőtt a pályaelhagyók száma, és az utánpótlás hiányosságát is megemlítette. Orbán Viktor úgy reagált: 2012-ben bérfejlesztés indult az ágazatban, ez 2013-ban folytatódott, és azóta is minden évben 53,4 milliárd forint forrásban részesülnek az egészségügyi intézmények, hogy emelhessék a béreket, amelyek azonban még így is alacsonyak. A 2012-2013-as béremeléssel 75 ezer egészségügyi szakdolgozó alapilletménye emelkedett, a diplomás dolgozók béremelése meghaladta a bruttó 41 ezer forintot. Az egészségügyi szakdolgozók havi átlagkeresete 2011-2013 között mintegy negyedével nőtt – tette hozzá, majd jelezte, hogy az idén megindították a háziorvosok helyzetének rendezését is. Továbbra is elkötelezett vagyunk a fekvő- és járóbetegellátásban dolgozók jövedelmének növelése érdekében – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte a kormányfőt, hogy meddig kívánja még hivatalában tartani Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a tárcavezető nem fogadta őt a minisztériumban, emellett felrótta neki például azt, hogy a földművelésügyi tárca "410 milliót kaszinózott el" a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Orbán Viktor minderre úgy felelt: annyit megértettem, hogy Fazekas miniszter úr kerüli önt, ezt ön sérelmezi, sőt neheztel rá, de ez nem ok arra, hogy leváltsam.