Az ország megújítása önmagában is nagy feladat, de az euróválság csak tovább szaporítja a teendőket – közölte napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta: senki ne veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is. Elmondta, itt az ideje, hogy a magyarok végre magukért, ne pedig másokért dolgozzanak. Kiállunk bárkivel szemben a magyar emberekért, aki a magyarok kárára spekulál, az rossz lóra tesz. A magyarokkal immár nem érdemes tengelyt akasztani – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kiemelte, a legtöbb európai országban nagy a baj, hatalmas az eladósodottság. Európa nagy bajban van, de nálunk nem ez a helyzet. Két lépésben sikerült törleszteni az államadósság egy részét, így a kitűzött cél negyedét már sikerült is teljesíteni. Közölte, Magyarországnak olyan kormánya és parlamentje van, amely kiáll a magyar érdekekért.

A mostani válság egyszerre jelent veszélyeket és lehetőségeket – mondta Orbán Viktor. A veszélyek elsősorban a devizahitelesekre leselkednek. Másodsorban a vállalkozások is nagy veszélyben vannak, de lehet tartani az árak ugrásszerű emelkedésétől is, hozzátéve, az uzsorásoktól szintén tartani lehet. Orbán elmondta még: fel kell készülni a forint ellen külföldről érkező spekulatív támadásokra is. Orbán Viktor a lehetőségekről elmondta: először is gyorsítani kell a megújulási folyamaton, így hamarabb emelkedhetünk a megerősödő országok közé. A világ átrendeződik az euróválság közepette, így lehetőség van új szövetségeket megkötni. Új nemzeti szolidaritási rendszert alkotunk – szögezte le a kormányfő.

A kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz-KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.  Azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta végtörlesztés nem ingatja-e meg a pénzügyi rendszert, azt mondta: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam, efelől ne legyen senkinek sem kétsége. Megvizsgálták azt is, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat. Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon megtámadnak bennünket, miként tették a bank- és a multiadó esetében is. Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni.

Ugyanakkor hangsúlyozta: indítványozzák, hogy a Fidesz-KDNP javaslata mellett további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel összefüggésben már ne terjesszenek elő, vagyis a végtörlesztésen túl ne írjanak elő kötelező, forintra történő átváltást, és ne írjanak elő kötelező forinthitel-nyújtást sem, mert az úgyis megindul magától, állami kényszer nélkül is. A devizahitelekkel kapcsolatban forintban jelentkező költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel. Elmondta továbbá: javaslatot tesznek a devizahitelek kamatszámításának átláthatóbbá tételére is. A kabinet emellett arra szólítaná fel a bankokat, hogy hozzanak létre pozitív adóslistákat. Megfontolásra javasolják azt is, hogy az ügyfeleknek ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük a bank és az adós megállapodása nyomán elengedett tartozásuk után. A miniszterelnök szerint ki kell vizsgálni, milyen érdekeket szolgált, kit terhel a felelősség azért, hogy a térség országaival ellentétben Magyarországon elmaradt a devizahitelezés adminisztratív korlátozása.

Az országvédelmi terv részeként pénzügyi védelmi tervet hirdetett Orbán Viktor, ennek részeként javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az unió és az IMF felé fennálló, lejáró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére ne vegyenek fel hitelt. A miniszterelnök a magas rezsiköltségek miatt azt javasolja, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. Zéró toleranciát és "hajtóvadászatot" hirdet a kormány az uzsorások ellen. Az uzsora elleni fellépéssel kapcsolatban azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák. Emiatt a kormány zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet az uzsorás bűnözők ellen, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának pedig növelését. Orbán Viktor azt javasolja, hogy a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsák meg.

Kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra – ismertette Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt. A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét.
    
- Ha sikeres lesz az idei próba közmunkaprogram, akkor jövőre tömegessé válhat, elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál - mondta Orbán Viktor a Start munkaprogramról szólva. A miniszterelnök közölte azt is, hogy ha valaki nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, nem kaphat az államtól pénzt. A miniszterelnök azt javasolta, hogy az adószám felfüggesztés helyett adószám törlésére kerüljön sor a jövőben, egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata pedig  úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel – jelentette be Orbán Viktor a parlamentben. A kormány az Európai Bizottság jóváhagyását kéri egy 35 százalékos luxus forgalmiadókulcs bevezetésére is.

+

Orbán Viktor viszonválaszával folytatta munkáját az Országgyűlés, miután az őszi ülésszak hétfői, nyitóülésén a miniszterelnök hatpontos országvédelmi tervet jelentett be, amelyre reagáltak a parlamenti képviselőcsoportok vezetői. A miniszterelnök cáfolta Schiffer András (LMP) bírálatát, amely szerint a kormány európai uniós soros elnökként semmit nem tett volna az uniós pénzügyi rendszer átalakítása érdekében, és hangsúlyozta: amíg fideszes és kereszténydemokrata többség van a Házban, és amíg fideszes és kereszténydemokrata kormánya van az országnak, külföldiek itt földet nem fognak vásárolni. Orbán Viktor kijelentette, megbecsülendő eredménynek tartja, hogy ma Magyarországon 43 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt.
    
A kormányfő a teljes felelőtlenség politikájaként értékelte és a magyar emberek érdekében visszautasította Vona Gábor (Jobbik) szavait, amelyek szerint az országnak nem kellene visszafizetnie adósságát. A nemzeti függetlenséghez vezető egyetlen út az államadósság visszafizetése - hangsúlyozta Orbán Viktor. A Start munkaprogrammal kapcsolatban a kormányfő arra hívta fel a figyelmet: a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor azt kívánja elérni, hogy 2012-ben 200-300 ezer ember kapcsolódhasson be a jelenleg még kísérleti programként működő, mezőgazdasági, energiatermelő vagy állami beruházásokhoz kapcsolódó programba.
    
A szocialisták frakcióvezetője szerint a kormány gazdaságpolitikája illúziókra épül és megbukott, míg a kormánypárti frakcióvezetők támogatásukról biztosították  a miniszterelnök által hétfőn meghirdetett országvédelmi programot hétfőn a parlamentben. Mesterházy Attila azt kérdezte, hogy amit elmondott a kormányfő, komolyan kell-e venni. Szerinte annak amit a kormányfő elmondott, óriási kockázata van, s nem derült ki, Orbán Viktor tudatában van-e ennek. Szerinte nem az államadósság csökkentését, hanem a foglalkoztatás bővítését, a gazdaság élénkítését kellene a középpontba helyezni, és vissza kellene térni a többkulcsos adórendszerhez. Vona Gábor (Jobbik) felelősségelkerülésnek minősítette a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseket, mert azok szerinte nem a valódi problémára adnak választ. A politikus bírálta a többi közt az egykulcsos adó bevezetését, és azt az általa erőltetettnek tartott törekvést, hogy a kormány vissza kívánja fizetni az államadósságot. Az LMP-s Schiffer András közölte: zöld fordulatot kellene végrehajtani Magyarországon, amely progresszív adózásra épül, 4 százalékkal csökkenti a járulékokat, megadóztatja a tőkejövedelmeket, és segíti a családi gazdaságokat, a zöld munkahelyek létrehozását.
    
Harrach Péter azt mondta, hogy az Orbán Viktor által megfogalmazott program a nagy megújulás része, a válságra adott válasz, ami egyúttal lehetőséget biztosít azokra a változtatásokra, amelyekre régóta szükség van. Magyarország megújításáról szólt a beszéd, amelyben egy rendezett világ felé kell elmozdulni, ahol a normák érvényesülnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az élet minden területén ugyanazon normák érvényesülésére van szükség. Bankokra szükség van, de működésükben ugyanazon normáknak kell érvényesülniük, mint a társadalom egésze és az egyén életében is. A kereszténydemokrata frakcióvezető a magyarországi megújulás fontosságát részletezve beszélt a válság legyőzésének fontosságáról, és ennek gyökeréről, az államadósság lefaragásáról, másrészt arról a húszéves megújulási vágyról, amelyet eddig egyetlen kormány sem tudott végrehajtani a nem megfelelő többsége miatt. Harrach Péter természetesnek nevezte, hogy a berögződések felszámolása nagy energiát igényel, és a nagy rendszerek átalakítása nagy ellenállást vált ki.
        
Lázár János kiemelte: mind a hat védelmi lépésben támogatják a kormány munkáját. Megjegyezte, diszkréten hallgattak az MSZP és LMP képviselői, hogy az emberek vagy a bankok oldalán állnak. Valóban szükség van olyan parlamenti vitanapra, ahol kideríthetnék, hogy az MSZP-nek és bankrendszernek, külföldi bankoknak milyen összefonódása van, s kideríthetnék, hogy mit tettek, hogy megóvják az országot az államadósságtól, az embereket az eladósodástól. Tisztázni kell, hogyan alakulhatott ki a devizahitelezés rendszere, e nélkül nem tudnak továbblépni, szeretnék tudni milyen szerepe volt ebben a külföldi bankoknak, szorgalmazva: vizsgálják meg, kik a személyi felelősei, hogy ez a pénzügyi termék korlátlanul jelenhetett meg és emberek millióit tették tönkre. Senki nem ellensége a bankoknak, nem akarja a bankrendszert bedönteni, csak világos értékválasztásról van szó - jelentette ki, hozzátéve: a magyar társadalom az elmúlt húsz évben sokat segített a magyar bankrendszernek, azt kell eldönteni, hogy azon a mentalitáson, hogy mindig a bankoknak segítünk, akarunk-e változtatni.