„A kormány megígérte, hogy a tizenhat százalékos adó miatt valamelyest csökkenő béreket a közszférában kiegészíti. A piac bérei nem tartoznak közvetlenül a kormány hatáskörébe, bár a minimálbér-tárgyalásokon megegyezés volt; a tapasztalat szerint pedig ez alulról szokta nyomni a béreket, de ennek megtörténte nyilván idő kérdése. A kormány ajánlotta, hogy a piaci szereplők is emeljék a béreket megfelelő mértékben, hogy senki ne járjon rosszul” – nyilatkozta az egykulcsos szja kapcsán kialakult helyzetről Harrach Péter. Van néhány olyan terület, ahol ha nincs is lehetőség a közvetlen állami beavatkozásra, de mégis megoldható a helyzet olyan partnerek együttműködésével, mint például az egyházak – mondta a politikus. „Ez nyilván forrásigényt jelent, pénz kell az egyházi iskolákba, szociális otthonokba, hogy az ott dolgozó, viszonylag alacsony bérű dolgozók megkapják ezt a kiegészítést. Ebben az állam és az egyház is részt vesz, ilyen megegyezés született” – szögezte le Harrach Péter.

A kormányzatban a kereszténydemokraták által felügyelt oktatási területről a frakvióvezető azt mondta: a hagyományosan jó magyar oktatási rendszert nem sikerült tönkretenni az elmúlt nyolc évben, de sokat rontani rajta már igen; mégpedig a pedagógusok tekintélyét rontó, a gyermekeket a követelmények nem egyértelmű megfogalmazásával elbizonytalanító liberális reform révén. „Ezt a helyzetet kell megváltoztatni, vagyis olyan oktatási törvényeket hozni – közoktatásban, felsőoktatásban és a pedagógus életpálya meghatározására –, amelyek megadják a tekintélyt a pedagógusnak, biztonságos, előre kiszámítható pályát nyújtanak neki, a gyermekek pedig tudhatják, mit kell teljesíteniük, és rájuk vonatkozóan újra előtérbe lép a nevelés; tehát nemcsak oktatják, hanem nevelik is őket az iskolában” – vázolta a teendőket a KDNP-s politikus.

A KDNP – önmeghatározásából adódóan – a munkavállalók érdekeinek a képviseletét is szükségesnek tartja. „Azt tapasztalhatjuk, hogy csak a kereskedelemben körülbelül százezer ember dolgozik vasárnap, de az iparban is, olyan munkákban, amik nem lennének feltétlenül szükségesek. Ezeknek az embereknek a családja, társas kapcsolatai kárt szenvednek, hiszen nem tudnak otthon lenni akkor, amikor más családtagok otthon vannak, illetve nem tudnak szokott társadalmi életet élni. Ezen szeretnénk változtatni úgy, hogy ne járjon senki rosszul, mellesleg egy másik réteg, a kisvállalkozók is jól járnak” – hangoztatta Harrach Péter. Hozzátette: a kereskedelemben a vasárnapi forgalom révén a multicégek a heti forgalmuk négy százalékát bonyolítják le, míg a kiskereskedők a forgalmuk egy százalékát – utóbbiak tehát rosszabbul járnak.

Az új szabályozás szerint lennének nyitva üzletek vasárnap – elsősorban a családi vállalkozások – , de bizonyos lehetőséget kapnának a nagy üzletek is. „Nem szeretném a törvényt konkrétan említeni, de a szabályozás liberálisabb lenne, mint amit Bécsben tapasztalunk” – mondta Harrach Péter.

A közgondolkodást, a társadalmi tudatot alakítani kell – mondta a KDNP számára másik fontos területtel, a családpolitikával kapcsolatban a frakcióvezető. „Nekem az a véleményem, hogy a társadalmat el kell ugyan fogadni olyannak, amilyen, megerőszakolni nem lehet. De bizonyos kérdésekben terelni, alakítani mégiscsak kötelessége annak, aki értékekben gondolkodik” – mondta a politikus. Erre Harrach Péter szerint sok esetben a civil szervezeteknek van lehetőségük azáltal, hogy a kormányzat lehetőséget biztosít nekik.

A konkrét példán – a családpolitikán – túl a társadalom minden területén fontosnak tartja a KDNP, hogy ne hagyják magára a társadalmat, hanem segítsék. „Ezt még a liberálisok is elismerik, hiszen sok kérdésben – gondoljunk csak a roma ügyre – úgy érzik, hogy jelentős szemléletváltásra van szükség. Ezt a szemléletváltást minden politikai és társadalmi erő a maga értékrendje szerint igyekszik megvalósítani” – mondta a politikus.

A család kapcsán két szempontnak is meg kell jelennie majd az új alkotmányban – szögezte le Harrach Péter. Az egyik az életvédelem, a másik a család intézményének védelme. „Sokakban megjelenik a félelem, hogy a jelenlegi magzatvédelmi törvényt egy szigorú abortusztörvény váltja fel. Amikor kimondjuk az élet tiszteletét és védelmét, mint értéket, akkor ez nem alanyi jogként jár következménnyel, hanem egy állami cél az élet védelme. Tehát ebből nem következik az, hogy abortusztilalom lenne; az következik, hogy a társadalom a maga állapotának megfelelően adja meg az életnek a legnagyobb védelmet. A magyar társadalom ma olyan állapotban van, hogy ennél nagyobb védelmet, mint amit a magzatvédelmi törvény biztosít, nem tud adni” – mondta Harrach Péter. De védelem a politikus szerint az is, amikor az iskolában bemutatják, hogy a mindenki által rossznak tartott abortusz mit jelent – érvelt a politikus. „A gyerek készüljön fel arra, hogy felnőtt életében felelősen építse a kapcsolatait, ne hajszolja bele magát vagy a társát egy nem kívánt állapotba; egyúttal az élet szépségét, nagyszerűségét, tiszteletét kell benne felébreszteni. Tehát nagyon sok tartalék van a jelenlegi törvényben is” – érvelt a KDNP-s politikus.

A házasságot a párt továbbra is férfi és nő tartós életközösségeként definiálja. „Ez a természetes, ilyen a világ. Erre megkérdezik, miért nem lehet két egynemű kapcsolatát házasságnak tartani. Azért nem lehet, mert az más. Tiszteletben tartjuk a szabad döntést, tiszteletben tartjuk bármiféle emberi kapcsolat jogosultságát. Csak ne nevezzük házasságnak, mert az nem az” – nyilatkozta Harrach Péter a Hattól nyolcig stúdiójában.