Ausztria és Magyarország stratégiai partnerei kell, hogy maradjanak egymásnak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral, külügyminiszterrel folytatott tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón. Spindelegger üdvözölte, hogy a magyar kormány nyitott az Európai Bizottság által felvetett kérdések megvitatására, mint mondta, az osztrákok – és ő maga is az Osztrák Néppárt elnökeként – éppen ezt szerették volna hallani.
Ausztria és Magyarország maradjanak stratégiai partnerek!
Ausztria és Magyarország stratégiai partnerei kell, hogy maradjanak egymásnak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Budapesten, miután tárgyalt Michael Spindelegger osztrák alkancellárral, külügyminiszterrel.
A megbeszélésen a magyarországi végtörlesztés is téma volt, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, tudatában van annak, hogy ez az intézkedés komoly veszteséget okozott osztrák bankoknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a végtörlesztésben nincs semmilyen nemzeti részrehajlás, hiszen az hovatartozásra való tekintet nélkül minden pénzintézetnek – köztük magyaroknak is – nehézséget okozott. Azonban egy olyan elfogadhatatlan, a magyar pénzügyi rendszert mérgező konstrukció működött eddig, amellyel nem lehetett belevágni a 2012-es évbe – hívta fel a figyelmet.
„Magyarországon tisztelői vagyunk Ausztriának" – mondta a kormányfő, aki köszönetet mondott nyugati szomszédunknak azért, hogy támogatta Magyarország uniós tagságát, amikor arra szükségünk volt.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy nincs meglepődve „a Magyarországot övező nagy ívű" érdeklődésen, ugyanis ha egy ország másfél év alatt megalkot egy új alkotmányt, csaknem harminc kétharmados törvényt és összesen 365 jogszabályt, akkor „okkal tart igényt a nemzetközi érdeklődésre". Magyarországon minden egyes intézkedés mögött komoly érvek húzódnak meg, amelyeket bármely nemzetközi fórumon készek bemutatni – emelte ki.
A tárgyaláson – mint ismertette – mindemellett felvázolta a gazdasági helyzetet: elmondta, hogy 2010-ben a magyar gazdaság szinte reménytelen helyzetben volt, és ezért a szokványos válságkezelési eszközökön túl innovatív eszközöket is használni kellett. Ennek eredményeként az EU-tagság óta európai sztenderdekkel mérve is stabilnak tekinthető a magyar költségvetés, az államadósság pedig folyamatosan csökken – hangsúlyozta, kiemelve ugyanakkor, hogy ehhez kellettek a válságadók, a bankadó, és át kellett alakítani a nyugdíjrendszert is, az „új tehermegosztás" pedig természetesen érdekeket is sértett. Világossá tette azonban az osztrák külügyminiszternek – folytatta –, hogy a válságadókat három évre vezették be, és 2013 elején kivezetik azokat, a bankokkal kötött megállapodás pedig tervezhetővé teszi a bankadó „leépülését".
Tájékoztatta Michael Spindeleggert arról is, hogy az említett területekről három év alatt több mint ezermilliárd forintot vontak be a büdzsébe. Ez segített a hiány és az államadósság csökkentésében – mondta, hozzátéve, hogy ennyi pénzt sem a nyugdíjasoktól, sem a munkavállalóktól nem lehetett elvenni, mert már korábban is „többször megskalpolták őket", és belerokkantak volna ilyen terhekbe.
Az átmeneti időszak a végéhez közeledik, sőt Magyarország a konszolidáció időszakába lépett – fogalmazott Orbán Viktor.
„A mi értékeink az osztrák kormánnyal közösek. Európai értékek talaján állunk, az európai kultúra részei vagyunk, és európai vitákban vagyunk érdekeltek" – mondta, majd nyilatkozatát azzal zárta: kérte Michael Spindeleggert, hogy a nemzetközi színtéren ne csak Magyarországot, hanem az általa képviselt értékeket is támogassa, és „dolgozzunk azon, hogy Magyarország és Ausztria stratégiai partnerei maradhassanak egymásnak".
"Nem akarunk az osztrákok pénzén élni"
Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott tárgyalása utáni tájékoztatón. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.
A kormányfő úgy fogalmazott, Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, amit csak abban esetben lehet felhasználni, ha zavarok alakulnak ki az európai kötvénypiacon. Ugyanakkor - mint mondta - „a sors iróniája jelen pillanatban az, hogy az IMF viszont pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent".
Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, és „odáig is elmegyek", hogy ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, „azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon" - erősítette meg a miniszterelnök, majd hozzátette: „nem kértem hitelt az alkancellártól".
Kérdésre megismételte, az IMF-tárgyalások témáiról semmifajta találgatásba nem akar bocsátkozni a másik fél hivatalos álláspontjának megérkezéséig.
Az Európai Bizottság Magyarország ellen indított - kedden bejelentett - három kötelezettségszegési eljárását firtató külföldi újságírói kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország komolyan veszi az Európai Unió jogrendszerét, „és nem szerepel a terveink között, hogy szaporítsuk a kötelezettségszegési eljárások számát". Megismételte ugyanakkor, hogy Magyarország még mindig azon tagállamok közé tartozik, amelyek ellen a legkevesebb ilyen eljárást indította az Európai Bizottság. „Összességében tehát nem találtam semmi rendkívülit abban, hogy Magyarországgal szemben három eljárást indítottak" - mondta.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy - tekintettel a jelenlegi „felfokozott hangulatra" - a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, sőt egy jogvita végén szerinte „a bíróság végül a mi álláspontunk mellé tenné le a voksát". Azonban mivel a konfliktusokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani - közölte, példaként említve, hogy a magyar pénzügyi tárca képviselője az elmúlt húsz évben tanácskozási joggal részt vett a monetáris tanács ülésén, és ezt akkor - ellentétben a mostani európai bizottsági állásponttal - senki sem kifogásolta. Megjegyezte, még több ilyen kérdés is napirenden van. „Nincsenek érvek amellett, hogy változtatnunk kelljen, egész egyszerűen azt akarják, hogy változtassunk, és miután nekünk ezek a törvényszakaszok nem különösebben fontosak, a magam részéről elfogadom, hogy az unió igényét kielégítve ott változassunk" - összegezte véleményét.
Orbán Viktor az újságírói kérdésekre adott válaszait azzal zárta, hogy bár az említett vitákat végig lehetne vinni, jobb nem így tenni, hanem figyelembe venni az unió igényeit. Úgy fogalmazott: „Túl vagyok már a Nagy indiánkönyvön is meg A Tenkes kapitányán is, tehát nem okoz nekem problémát, hogy ha egy-egy kérdésben engedni kell, ha Magyarország nemzeti érdekei éppen azt kívánják."
|
Spindelegger: nem veszek részt Magyarország gyötrésében! Michael Spindelegger osztrák alkancellár szerint jó jel, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre, és az Európai Bizottság által kedden felvetett kifogások tisztázására. Az osztrák politikus az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tanácskozás után tartott közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, az a „sok törvény", amelyet Magyarországon az elmúlt időben elfogadtak, kérdéseket vetett fel, és fontos, hogy ezeket „tárgyszerűen és politikamentesen" tisztázzák. Üdvözölte, hogy a kormány nyitott a kérdések megvitatására, mint mondta, az osztrákok – ahogyan ő maga is az Osztrák Néppárt elnökeként – éppen ezt szerették volna hallani. Hozzátette: nem vesz részt „Magyarország gyötrésében". Mint közölte, az Európai Unió törvénykezése világos irányt szab, és ehhez valamennyi tagországnak tartania kell magát, hiszen mindannyiuk közös értékrendjét tartalmazza. Az alkancellár közölte: Orbán Viktor tájékoztatta arról, hogy a jövő héten tárgyal José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével az uniós végrehajtó intézmény által megfogalmazott kifogásokról. Véleménye szerint az a helyes, ha a szomszédos országok nem a médián keresztül üzengetnek, hanem közvetlenül, „egy asztal mellé ülve" beszélnek egymással, ezért jött ő is Budapestre, ahol Orbán Viktortól első kézből kapott információt a helyzetről. „Szomszédként, partnerként érkeztem" – tette hozzá. Michael Spindelegger arról is beszámolt, hogy a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán a két ország kapcsolatáról is beszéltek. Fontos, hogy a Magyarország és Ausztria közötti együttműködés gazdasági szempontból is hatékony legyen, hogy az osztrák cégek előszeretettel válasszák Magyarországot beruházási célpontként – mondta, hozzáfűzve: a két országnak a kölcsönös gazdasági érdekek alapján kell építeniük a jövőt. A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokkal összefüggésben az alkancellár azt mondta, Orbán Viktor világosan vázolta előtte Magyarország legfontosabb céljait, és már látják, hogy Ausztria miként támogathatja Magyarországot. Michael Spindelegger, aki egyúttal országa külügyi tárcáját is vezeti, korábban találkozott Martonyi János külügyminiszterrel is, akivel főként európai és kétoldalú, kormányközi kérdésekről egyeztetett. |
