Több száz millió forintból gazdálkodhat a hamarosan megalakuló Nemzeti Emlékezet Bizottsága – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint a kommunista múlt feltárását végző testület munkáját számos szakember segíti majd. A bizottság három tagját az Országgyűlés heteken belül megválaszthatja, további egy-egy tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, illetve az igazságügyi miniszter ajánl majd.
A testület tagjai betekinthetnek a kommunista diktatúra idején keletkezett, akár minősített adatokat is tartalmazó iratokba, majd könyvekben teszik megismerhetővé a diktatúra működéséről és a hatalom birtokosairól feltárt adatokat.
Ügynöklista: az áldozatok kezében a döntés
A rendszerváltozás egyik adósságát rendezte a kormány azzal, hogy a megfigyeltek nyilvánosságra hozhatják megfigyelőik kilétét – jelentette ki pénteken Rétvári Bence államtitkár. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Lánchíd Rádióban hangsúlyozta: a döntés az áldozatokat illeti. Szerinte ez volt a legjobb megoldás, mert nem létezik teljes ügynöklista, amelyet közzé lehetne tenni; az akták tömegének nyilvánosságra hozatala elsősorban a megfigyelteknek árthatott volna, mivel róluk szerepelnek adatok bennük.
Rétvári Bence hangsúlyozta: az ügyet amúgy sem a kis láncszemektől, az ügynököktől kell kezdeni. A lényeg a megrendelők kiléte, hogy kik voltak a rendszer haszonélvezői. Az ő tevékenységük megítélése a hamarosan felálló Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladata lesz.
Rétvári Bence a Lánchíd Rádióban arról is beszélt: Magyarországon mindig egy külföldi hatalom okozta a történelmi tragédiákat és embertelenségeket. Ezek közé sorolta a náci haláltáborokba való deportálásokat, valamint azt, amikor a kommunisták alatt a Gulágra vagy Recskre hurcoltak el embereket. A tervezett emlékmű is az áldozatok előtt tiszteleg, és félremagyarázás azt állítani, hogy a német megszállók előtt.
A riporter Tóth Adél.
