Támogatta a kereszténydemokrata Salamon László alkotmánybíróvá választását a parlament alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége és egy független képviselő a testület ülésén. Salamon László meghallgatásán hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja ellátni feladatát. Meggyőződése szerint az ember által alkotott jog felett vannak isteni törvények, amiket nem szabad megsérteni, de ez a jogalkotó felelőssége.
Képviselői kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy amint a bizottságot is pártatlanul vezette, úgy fog eljárni alkotmánybíróként is.
A véleménynyilvánítás szabadságáról elmondta: helyesnek érzi az Alkotmánybíróság e körben kialakított értelmezését, amely rendkívül tágan vonja meg a határokat és értéktartalmától függetlenül védi a véleményszabadságot. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy szerinte a parlamentben a Ház tekintélye a véleményszabadság mércéje.
Az alaptörvényben rögzített történelmi alkotmány kapcsán kifejtette, hogy ennek lényegét az organikus alkotmányfejlődés során létrejött értékek képezik.
A történelmi alkotmány vívmányai mindazok, amiket a kommunista diktatúra megsemmisített, így többek között a hatalmi ágak megosztása, a népszuverenitás, a közteherviselés és az emberi jogok – tette hozzá.
A jelölt leszögezte: az alapvető szabadságjogokat nem az állam vagy az alkotmány adományainak, tartja.
Hozzátette, meggyőződése szerint az ember által alkotott jog felett vannak isteni törvények, amiket nem szabad megsérteni, de ez a jogalkotó felelőssége.
Salamon László a jelölésével kapcsolatban a napokban felmerült ellenzéki aggályok kapcsán megjegyezte: összesen több mint három és fél évtizedes jogi diplomához kötött tevékenység áll mögötte. A rendszerváltás előtt csaknem két évtizedig gyakorló ügyvéd volt, 1995-től pedig 17 éven át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója.
Mióta politikával foglalkozom, összekapcsolódtam az alkotmány ügyével – fűzte hozzá a jelölt, aki felidézte, hogy részt vett a rendszerváltás alkotmányjogi alapjait lerakó Nemzeti Kerekasztal munkájában, az 1994 és 1998 közötti alkotmányozási kísérletben és a jelenlegi parlamenti ciklus során az alaptörvény megszületéséhez vezető folyamatban. Az Országgyűlésnek 1990 óta tagja eleinte az MDF, később a KDNP színeiben. Többször volt az alkotmányügyi bizottság tagja, illetve elnöke.
Eddig jogalkotó voltam, ezután korrekt jogalkalmazó leszek – mondta a 65 éves politikus.
Új alkotmánybíró megválasztására azért van szükség, mert 2013 februárjában távozik a testületből a második ciklusát töltő Bihari Mihály, mert betölti a 70 éves felső korhatárt. A szabályozás kimondja többek között, hogy alkotmánybíróvá választható minden olyan állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, 45. életévét betöltötte, és kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Az Országgyűlés Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottsága hétfőn jelölte Salamon Lászlót alkotmánybírónak.
Az MSZP korábban közölte, hogy az alkotmánybíró-jelölés szabályai és gyakorlata miatt nem állítanak jelöltet és nem vesznek részt az alkotmánybíró-választásban. A Jobbik azt jelezte, hogy nem támogatja Salamon László kinevezését, nem ért egyet az Alkotmánybíróság további átpolitizálásával.
Az alkotmánybírákat a parlament plenáris ülése választja kétharmados többséggel 12 évre, Salamon Lászlóról várhatóan még idén döntenek.
