A Nézőpont Intézet 2009. augusztusi, a Heti Válasz megrendelésére készült közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 56 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy mégis Bajnai lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje, annak ellenére, hogy Bajnait mindeközben az emberek 58 százaléka alkalmatlannak tartja, azaz társadalmi támogatottsága alacsony. A Jobbikkal szimpatizálók aránya június óta csökkent, így az összes megkérdezett körében már csak 5 százalékot ért el a radikális párt. Bár a megkérdezettek magas aránya látott legalább az elmúlt héten járőröző rendőrt, az emberek összességében mégis a közbiztonság romlását érzékelik.
Gyurcsány Ferenc utóda továbbra sem tudott áttörést elérni a társadalmi bizalom területén. A megkérdezettek 58 százaléka alkalmatlannak tartja a válságkezelő miniszterelnöki feladatok ellátására, s csak 26 százalékuk ismeri el tevékenységét. Így a júliusi enyhe javulás (amikor 52 százaléknyira csökkent az elutasítók tábora) nem jelentett trendfordulót. Ennek ellenére környezetvédelmi minisztere, Szabó Imre a nyilvánosság előtt is folytatásra biztatta főnökét. A miniszterelnök számtalanszor hangsúlyozta, hogy „nincsenek politikai ambíciói”, a megkérdezettek 56 százaléka – pártállástól függetlenül – mégis elképzelhetőnek tartja, hogy Szabó vágya teljesül, és az MSZP valóban Bajnaival vág neki 2010-nek.
A Nézőpont Intézet augusztusi kutatásának meglepetése a Jobbik támogatóinak június óta mérhető szignifikáns csökkenése. Az EP-választás után a teljes népesség körében még 9 százalékot mértek, a nyár végére azonban 5 százalékra csökkent a radikális párt híveinek aránya.
Az MSZP támogatottsága tartósan tíz százalék alá csökkent: augusztusban százból nyolcan szimpatizáltak a kormánypárttal.
A miniszterelnök és más vezető szocialista politikusok a június 7-i uniós voksolás óta a közbiztonság erősítésében láttatják az MSZP feltámasztásának lehetőségét. A települési őrségtől a rendőrségi vezetők kamerák előtti irányításán át a milliárdos kiegészítő támogatásig sok mindennel próbálkoztak már a kormánypárt politikusai.
A látszatintézkedések azonban nem jártak sok eredménnyel. Arra a kérdésre, hogy mikor találkozott utoljára járőröző rendőrrel, a válaszadók 65 százaléka a kutatás hetét jelölte meg, számottevő regionális különbségek nélkül. Csupán 16 százalékuk mondta, hogy „hónapokkal ezelőtt”. Ám hiába magas a rendőri jelenlét érzékelése, ha a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben javult a közbiztonság, 42 százalékuk szerint viszont romlott. Nem meglepő, hogy az MSZP-szimpatizánsok 53 százaléka inkább azt észleli, „nem változott” a helyzet, a Fidesz támogatóinak pedig 45 százaléka romlást lát. Az idősebbek körében népszerűbb MSZP számára azonban figyelmeztető jel, hogy potenciális szavazórétegük inkább érzi a közbiztonság romlását (a 60 év felettiek 42 százaléka), mint a középkorúak (34 százalék).
