A jövő évi büdzsé tervezésénél nem lehetett eltekinteni sem a szocialista kormányoktól örökölt 1100 milliárd forintos kamattörlesztéstől, sem az európai és világgazdasági helyzettől – mondta a költségvetés általános vitájának Hargitai János, a KDNP-s vezérszónoka. A kereszténydemokrata politikus kijelentette: ez a költségvetés teljesíthető.
A kormány 2010-ben a pénzügyi összeomlástól mentette meg az országot – fogalmazott a KDNP gazdasági szakpolitikusa, aki felszólalásában elismerte a Bajnai-kormány válságkezelő korrekcióit is.
Hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé egyik legfontosabb célja, hogy sikerüljön elrugaszkodni a bajban lévő európai országok csoportjától. Az államadósságot csak akkor sikerül csökkenteni, ha 2,8 százalék alatt marad a költségvetés hiánya. A tervek 2,5 százalékos hiánnyal számolnak – mondta el a KDNP vezérszónoka.
Nem a gazdagokat preferáljuk, hanem egy olyan nemzeti-társadalmi bázist építünk, amely a munkából megszerzett jövedelmekből fenntartja önmagát, reprodukálja a nemzetet, a gazdaságot és olyan ellátórendszereket biztosít, amelyek a szegényeket is felzárkóztatják – jelentette ki felszólalásában Pálffy István a KDNP országgyűlési képviselője.
Álláspontja szerint amikor a nemzeti középosztály erősítése a cél, akkor 9 millió emberről van szó, 1 millió ember felzárkóztatási lehetőségét pedig az teremti meg, ha arra a minél szélesebb nemzeti középosztályra alapozunk, amely megtermeli javakat.
A KDNP-s Básthy Tamás szerint Magyarország jövő évre tervezett büdzséje sokkal jobb, mint sok más európai országé, „szuverénebbek” vagyunk, mint például Görögország, Spanyolország vagy Portugália.
Mint mondta, figyelembe venni azt a tanulságot, hogy a költségvetési terveket, vágyakat nem lehet adósságnövelésből finanszírozni. Megítélése szerint ha Magyarország került volna a görögök helyzetébe, értünk nem fogott volna össze az unió, de Magyarország elébe tudott menni ennek.
Frakciótársa, Varga László a tartalékképzés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben a 2012-es büdzsé általános vitáját megnyitó expozéjában, az Állami Számvevőszék elnöke pedig kritikák megfogalmazása mellett úgy vélte, jó irányba mutat a költségvetés. A többségi bizottsági álláspont szerint a jövő évi költségvetés fő célja, hogy Magyarország elrugaszkodjon a válságzónától, a kisebbségi, ellenzéki vélemények szerint ugyanakkor a kormány gazdaságpolitikája inkább a valóságtól rugaszkodik el.
A gazdasági miniszter hangsúlyozta: a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány.
A jövő évi költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek meghozták első eredményeiket – emelte ki.
Matolcsy György elmondta azt is, hogy a 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Hozzáfűzte: nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta idén sikerül először tartani, és 3 százalék alá vinni a tervezett költségvetési hiányt. Kifejtette, hogy ezt idén még „különleges, egyedi forrásokból” – a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése kapcsán - éri el az ország, jövőre azonban már "önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti költségvetési hiány, egyben jövőre strukturális egyenlegjavulás történik 2011-hez képest. Matolcsy György azt mondta, hogy jövőre szerény fogyasztás-bővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.
