A hétvégén az Országgyűlésnek benyújtott új felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre. Az elkövetkező hónapokban elkészülnek azok a hallgatói szerződésminták, amelyek szakonként határozzák meg, hogy hány évet és mikor kell ledolgoznia egy-egy állami ösztöndíjas hallgatónak Magyarországon – mondta Hoffmann Rózsa a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az oktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a szerződésminták opciókat tartalmaznak majd. „Nem akarjuk azt, hogy rögtön a végzés után ide legyen láncolva a hallgató, hiszen a külföldi tanulmányok kiegészíthetik a hazai tanulmányaikat, nem akarjuk azt, hogy sose menjenek külföldre, menjenek, tanuljanak, gyarapítsák a tudásukat” – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: egyetlen dolgot akarnak, azt, hogy akik az állam költségén szereznek diplomát, ennek értékét egy meghatározott ideig Magyarország javára dolgozzák le.
Új elemként említette kérdésre válaszolva, hogy míg eddig az egyetemi és főiskolai struktúrában alapvetően a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát a Felsőoktatási Tervezési Tanács, az akkreditációs bizottság, és a rektori konferencia javaslata alapján. A jövő évi keretszámokat már így, ennek jegyében fogják meghatározni.
A javaslat háromféle képzési lehetőséget rögzít, az állami ösztöndíjjal, a részlegesen állami ösztöndíjjal támogatott hallgatót, amelyet a természettudományos és műszaki képzéseknél preferálnak majd, és az önköltséges hallgatókat. Utóbbi kategóriát csak minőségi követelményekkel kívánják korlátozni, s az egyes kategóriák átjárhatók lesznek – jegyezte meg.
Az oktatási államtitkár szavai szerint az új jogszabály a felsőoktatás, az egész oktatási rendszer és az ország megújulását szolgálja, és minőségelvű. Fontos hívószónak nevezte a versenyképességet, hogy a nemzetközi mezőnyben a magyar egyetemek előkelőbb helyen jelenjenek meg.
Szólt arról is, hogy sok érdek ütközött az előkészítés során, de az első ismertté vált koncepció alapelemei nem változtak. Így felül kell vizsgálni a Magyarországon erőltetett ütemben bevezetett, kétciklusú képzést megvalósító bolognai rendszert, és szintén szerepelt a koncepcióban, hogy nem mesterséges, felülről irányított eszközökkel kell racionalizálni a képzés szerkezetét – jelentette ki.
Nincs szó semmilyen erőltetett integrációról, íróasztal mellett kigondolt átszervezésről, az új minőségi paraméterek alapján a felsőoktatási rendszer rá fog állni arra az útra, amelynek eredményeként talán szám szerint kevesebb, de mindenképpen jobb minőségű, és a nemzetközi piacon versenyképesebb egyetemek és főiskolák működnek majd – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
Szerinte várhatóan jövő héten elkezdődhet a javaslat bizottsági tárgyalása, majd a parlamenti vita. „Minden esély és remény megvan arra, még 2011-ben új felsőoktatási törvényünk legyen” – fogalmazott az oktatási államtitkár.
Giró-Szász András kormányszóvivő az átalakításokat indokolva elmondta, hogy a felsőoktatás jelentős torzulásokat szenvedett el az előző időszakban, és színvonala egyenlőtlen volt. Olyan gazdasági és társadalmi igénynek kell eleget tennie az új törvénynek, amelyet a korábbi szabályozás keretében már nem lehetett megvalósítani. A kormány célja a színvonal emelése és ennek érdekében a szükséges strukturális változások meghozatala – hangsúlyozta a szóvivő.
