Sándor bátyánk hazament, annak a napnak a vigíliáján, amikor a világegyház a Szűzanya menybevételét ünnepli. Véletlen? A biológia törvénye szerint igen, de a lélek rezdülése szerint jel; ingyenes isteni ajándék. Odament, ahol várja Ura, illetve mindazok, akikkel és akikért dolgozott. Élete, a nélkülözés, a megalázottság és a visszavonultság; az alázat megnyilatkozása. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, aki töretlenül hitt a személyes hit, az egyház és a társadalom megújításában.
Hittek abban, hogy igazságosabban, szolidárisabban, nagyobb szeretetben kell élni, mert csak így lehet értelme az úgyis mindenképpen elmúló életünknek. Hittek a közösségben, és a politikában, mint a közösség formálásában. Az ő hitük nem a hitviták hite, de az általuk hirdetett értékek hitelesítése. Ha ő kiejtette azt a szót, hogy család, akkor természetes volt számára az emberi élet vállalása bármi áron, az áldozatvállalás, a házastársi hűség. Számukra és számunkra is így kellene, hogy legyen, ez a hitelesség kérdése. Sándor bátyánk életének ez volt a meghatározó célja és eleme. Csak ebből a családképből lehetett felépíteni azt a nemzettudatot, amelyért egész életét áldozta. Politikai magatartásának ez volt a mozgatórugója és értelme.
Tudta, hogy a nemzeti sorstragédiák után csak a közösségépítés mentheti meg az országot.
De a mai napon átrendeződik, új értelmet nyer minden. Ezen a napon a megalázottságában ő felmagasztaltatik. Amikor vállalta a börtönt, diplomásként a szeneslegényként, fűtőként való kenyérkeresetet, a titkos közvetítést Márton Áron és Illyés Gyula között – ma mindez, ma ezen a napon érdemszerzéssé változik át.
A visszavonultság, amely nem jelent meghátrálást, de az igazi értelme a békeszerzés. A börtön vállalása, az embermentés, amiért soha elismerést nem kapott, mindez a mai napon, az Anyai szeretettel körbevéve átváltozik és új dicsőségben megnyilvánuló jelentést kap.
A nap, amelyen a Szűzanya mennybe vétetett, az átváltozás napja, mert az alázat, amelyben élt, a mai napot számára az üdvösségszerzés napjává tette. Ezért imádkozunk, hogy legyen vele és velünk Szűz Mária most és halálunk óráján.
