Erdő Péter a Szentatyát korunk „nagy teológusának” nevezte, hozzátéve, mégsem etikai döntésekből vezette le a mai életet, hanem egy találkozásból egy személlyel, aki új távlatot nyit az életünknek. „Jézus új kiterjedést ad az ószövetségi parancsnak: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből” – idézte a Szentírás szavait Felhívta a figyelmet arra is, a segítő szeretetünk, az emberszeretetünk nem ismer megalkuvást. Benedek pápa a szeretet és a hit összefüggése után egy újabb nagy enciklikában a reménykedést állította a középpontba – mondta, majd így folytatta a pápa Szent Péter-i üzenetét összefoglalva: legyetek készek válaszolni azoknak, akik tudakolódnak reménységeteknek okáról. „Nem korholni kell a kort, amiben élünk, nem szomorkodni, mivé torzult a világ” – figyelmeztetett. „A mi üzenetünk a reménység, de nem valami ködös földi jólétben. Hisszük a föltámadást, hogy az egyéni halál után a test nem semmisül meg, a jóságos isteni terv beteljesül. Hisszük és tapasztaljuk, hogy ez a reménység békéssé, felelősebbé és alkotóvá teszi a földi életet.”

Ennek a reménységnek az alapja szavai szerint a názáreti Jézus történeti személye és a kereszt. „Ha ő fel nem támad, hiábavaló a mi hitünk, ha viszont igen, minden életre kel.” Aláhúzta, meg kell becsülnünk a keresztény hit ihlette kultúrát, eleven emlékként kell bemutatnunk templomaink, irodalmunk, zenénk gazdagságát, arra is rávilágítva, hogy ezek az értékek nem csak a szépséget és a jóságot, de az igazságot is közvetítik.

Ugyancsak a pápát idézve elmondta, meg kell ismernünk a tárgyi valóságot, abból kell leszűrnünk az igazságot, nem elég érzéseket, véleményeket felvonultatni. Az alig 8 évig tartó pápaság szerinte a hit minden területén gazdagította az egyházat. Visszaemlékezése szerint Benedek pápa folytatta elődje munkáját, így tartott ifjúsági világtalálkozót Kölnben, Sydney-ben és Madridban, ami pápaságának jelképe lehet. Emlékeztetett a pápához fűződő két magyar boldoggá avatásra is: Meszlényi Zoltánéra és Salkaházi Sáráéa. Nem feledkezett meg a határon túli magyarság lelkipásztori szükségleteiről sem, s megemlített két újabb, magyar boldoggá avatási eljárást is, amit a most távozó pápa indított el. – Amikor közölte lemondását, szavait az alázat, a hit és a szeretet járta át, szembenézett az idős korral és a romló egészséggel – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

A szentmisén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és Paskai László nyugalmazott bíboros-prímás is koncelebrált, meghívást kaptak Magyarország közjogi méltóságai, a szertartásban pedig részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, hazánk katolikus püspökei.

Erdő Péter egyike annak a 117 bíborosnak, akik megválasztják a pápát várhatóan március közepén, a vatikáni Sixtus-kápolnában. Federico Lombardi, az egyházi állam szóvivőjének korábbi közlése alapján a pápaválasztó konklávé várható kezdete március 11-e. A most 60 esztendős, a világ bíborosai közt fiatalnak számító magyar egyházfőt a nemzetközi sajtó rendszeresen az egyik esélyesként emlegeti a pápaválasztáson. Ő az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnöke.