A nemzetközi Open Doors szervezet, amely a világszerte üldözött keresztyének segítésére, helyzetük elemzésére és évenkénti jelentések kiadásával világméretű mozgósításra, összefogásra vállalkozik immár 25 év óta, néhány napja nyilvánosságra hozta 2017. évi jelentését az üldözés 2016. évi világhelyzetéről. Minden évben beszámolunk Olvasóinknak a legújabb adatokról, amelyek nem hogy csökkennének, hanem évente emelkednek szomorú spirálban. Ma már azt kell írnunk, hogy a világon több mint 200 millió keresztyén él üldözött helyzetben. Cikkünkben a döbbenetes statisztikai adatok mögött keressük az üldözés valódi okait e 316 oldalas alapos elemzés és jelentés alapján. (Forrás: pro-medienmagazin.de; opendoors.org)
316 OLDALAS JELENTÉS ADATOKKAL, STATISZTIKÁKKAL, DIAGRAMOKKAL
A jelentés felépítése évek óta ugyanaz. A keresztyénüldözés feldolgozásának módszertanáról minden évben olvashatunk kiadványukban. Közel 60 ország esetében első kézből származnak az adatok, tehát hitelesek és aktuálisak. Az ötven országban, ahol a keresztyénüldözés durvább vagy enyhébb, váltakozó és változatos formáival találkozunk a jelzett időszakban, mintegy 4,8 milliárd ember él. Az üldöző, intoleráns országok területén a népességnek összességében mintegy 5%-át alkotják a keresztyének. Helyzetük az utóbbi években egyre inkább lejtőre került. A trend okai között az elmúlt évek néhány új jelenségét érzékelteti a jelentés, ilyeneket: a politikai helyzet változásai, különösen is az „arab tavasz” eseményei, valamint a szíriai és az iraki polgárháború; az Iszlám Állam (IÁ) egyre masszívabb és durvább fellépése. Ázsia bizonyos országaiban legújabb jelenségként az, hogy felerősödőben van a vallási nacionalizmus, aminek elsősorban a hindu, buddhista és iszlám országokban látjuk kemény, egyre gyakoribb jeleit.
Milyen üldözésfogalommal dolgozik az index? Közismert, hogy az „üldözés” fogalma nemzetközileg elsősorban a menekültjogban szerepel. Az Open Doors ahhoz a megfogalmazáshoz, definícióhoz igazodik, amit az ENSZ menekültügyi segélyszervei is használnak, ami szerint üldözés „az élet vagy a szabadság fenyegetettségét jelenti etnikai, vallási, nemzeti…. okok alapján”. Ehhez hozzájön még az a szemlélet, ami szerint a vallásszabadság az emberi jogok „lakmuszpapírja”.
ÖT ÉLETTERÜLET NAGYÍTÓ ALATT
A jelentések és elemzések részletesen igyekeznek feltárni egy-egy adott területen a keresztyének helyzetét. Ezért a kérdőívek, illetve az információk a következőket veszik tekintetbe: 1. magánélet, ennek tiszteletben tartása, a gondolkodás, lelkiismeret szabadságának érvényesülése vagy hiánya olyan egyszerű kérdésekben, mint hogy otthonaikban a keresztyének zavartalanul és veszélyek nélkül olvashatnak-e Bibliát? Be nem jelentett látogatások vonnak-e szankciókat maguk után? 2. Családi élet. Ez az élet legszemélyesebb területe a magánélet mellett. Az állam vagy más vallású családtagok gátolják-e, veszélyeztetik-e a hit szabad gyakorlását? Főként keresztyén hitre áttért muszlimok családjában jelent ez óriási problémát, olykor életveszélyt. 3. Társadalmi élet. Főként ott jelent ez gondot, ahol a többség valamilyen etnikai vagy törzsi életformát gyakorol. Sokszor helyi közösségek vezetői vagy gazdag helyi személyek, nem ritkán a helyi vallási vezetőkkel szövetkezve akadályozhatják, diszkriminálhatják vagy életveszélyesen fenyegethetik, presszionálhatják a kisebbségben élő keresztyéneket. 4. Államélet. A jelentés vizsgálja az országos és helyi, regionális kormányzat viselkedését. Mennyire ellenőrzik polgáraik életét? A keresztyének szabadon részt vehetnek-e a polgári társadalom tevékenységében? Másodrangú polgároknak tekintik-e a keresztyéneket vagy egyenrangúnak? Az országok törvényeiben is megjelenik a keresztyén hit szabad gyakorlásának korlátozása? 5. Egyházi élet. A keresztyének hitüket gyülekezetükben, templomaikban is gyakorolhatják? Van-e joguk ehhez, illetve ha van, az nem formális-e? Mennyire vannak kitéve istentiszteleteik, miséik, illetve a résztvevők a nyílt zaklatásnak? A jelentések felmérik a fizikai és a pszichikai nyomásgyakorlás, erőszak eseteit is.
A 316 oldal indexben ezután a különös és dicstelen „ranglista” következik, majd az aktuális trendek és mozgásirányok vizsgálata. Ezt a kérdéskört is összetetten közelítik meg, hiszen elemzik a globális trendeket, a regionális trendeket és a pozitív trendeket.
A világkeresztyénségre vonatkozó üldözési index törzsanyagát az egyes országokról szóló jelentések teszik ki, ezeket 290 oldalon olvashatjuk.
A HELYZET KELETEN VÁLTOZATLAN – ELGONDOLKODTATÓ ÁLLANDÓSÁG
Az üldözés világindexe 2017 ötven országban vizsgálta behatóan a keresztyének helyzetét, miközben teljes világkörképet igyekszik adni. Azért 50 ország szerepel elsősorban az elemzésekben, mert ezekben mintegy 650 millió keresztyén él, állandó vagy vissza-visszatérő üldözöttségi veszélyben. Évek óta hasonló módszerrel vizsgálja és publikálja az üldözöttség világhelyzetét az Open Doors. Céljuk az, hogy évenkénti elemzéseikkel felhívják az egyházak, a média, a politika és a társadalmak figyelmét világszerte a legüldözöttebb közösségre, a keresztyénekére.
Tekintsük meg a fenti, cikk élén látható térképet, illetve az alábbi negatív ranglistát, amely a 2015. november 1.-2016. október 31. közötti helyzetet dolgozza fel. Mit láthatunk?
Aki évek óta kíséri figyelemmel a jelentéseket, magától is megállapíthat bizonyos trendeket. Elsőként azt, hogy a helyzet Keleten változatlan. Azaz a keresztyénüldözés hevét, durvaságait, kegyetlenségeit sajátos lejtőhöz hasonlíthatjuk (lásd 2. képünket fenn). Az üldözés csúcsmagaslatát a felkelő Nap vidékén találjuk. A kommunista-ateista diktatúrát kitartóan gyakorló Észak-Korea vezeti a szégyenletes világranglistát. Évek óta. Az ifjú diktátor országlása az üldözés szempontjából ugyanúgy csúcsteljesítmény, mint apjáé volt. Börtönök és munkatáborok növekvő tömegei jelzik „teljesítményét”. A felsorolt öt kategória vonatkozásában a kérdőívek – s valószínűleg ez is csak a jéghegy csúcsa lehet a megfélemlítés miatt – 92 pontos (100 a maximum) üldözési mutatót hoznak ki. A számok pontokat jelentenek, a 0 pont vagy annak közelében találhatók azok az országok, ahol „teljes” a vallásszabadság, szabad a keresztyén hit gyakorlása. A 16 667 pont a legmasszívabb keresztyénüldözést jelöli, amikor a magánélet sérül valaki keresztyén hite miatt. 15 385 pont a családi élet, 16 427 pont a társadalmi élet sérülését jelöli. 9 815 pont az erőszakos esetekről tudósít. Ez az ország tartósan a dobogó élén áll.
Negatív rekord-döntögetés Ázsiában és Afrikában. Döbbenetes, egyben egyértelmű jelzés sok mindenről, hogy az üldözési index éllovasai ebben a térségben találhatók. A döbbenetes az, hogy az első 25-30 helyen az iszlám államok szerepelnek, illetve olyan államok, ahol a vallási nacionalizmus extrém, szélsőséges módon erős. Közülük 18 iszlám többségű ország. Elképesztő „fejlődést” mutat egy év alatt a keresztyénüldözés tekintetében Szomália és Szudán, ezek a 2015-16. évi 7. helyről a 2. helyre, illetve a 8. helyről az 5.-re „küzdötték fel” magukat. Pakisztán, amelyik főként a hindu nacionalizmusban jár elől, egy év alatt a 6. helyről a 4. helyre rukkolt elő.
TRENDEK ÉS MOZGÁSIRÁNYOK – GLOBÁLIS TRENDEK
A közel-keleti régió iszlám területein folyó küzdelmekben a keresztyének több frontvonal közé szorultak. Részben a szunnita és síita küzdelem vonalai közé, részben az Iszlám Állam és más arab országok egyet nem értése miatt közéjük is kerültek élő céltáblaként. De a közösen világhatalmi egyensúlyra törekvő külső nagyhatalmak és a helyi csoportosulások közötti fegyveres konfliktus ütköző zónáiba is belefutottak, főként Szíriában és Irakban. Ezen túlmenően az ázsiai térségben igen kritikus a keresztyének helyzete olyan országokban, mint India, Laosz, Banglades, Vietnam, Bután. A tanulmány alapjául szolgáló ezernyi eset summája: egyértelműen az iszlám elnyomás az uralkodó hajtóereje a keresztyénüldözésnek. Ahogy már utaltunk erre, az 50 ország túlnyomó többsége Közel-Keleten és Észak-Afrikában található. Az első tíz országból az index élén nyolc iszlám ország, az 50-ből pedig 35, ahol az iszlám az okozója az üldözéseknek. Még az olyan országba is, mint Egyiptom, ahol fél évezreddel az iszlám megjelenése előtt már virágzó keresztyén, kopt közösségek éltek, s ma a Közel-Kelet legnépesebb egyháza is itt található, s amelynek muszlim vezetése erős kézzel lép fel az iszlám szélsőségesekkel szemben, igen erős a keresztyének elnyomása, nem ritkán üldözése. Az Open Doors az elmúlt 9 év tendenciáit összegezve, arra a statisztikai következtetésre jutott, hogy kilenc éve még 100 millió körülire valószínűsítette az üldözött keresztyének számát, ennek mértéke mára 200 millió fölé emelkedett. Tehát közel 10 év alatt megduplázódott világméretekben. Döbbenetes növekedés!
REGIONÁLIS TRENDEK - NACIONALIZMUSOK
Ázsiában a vallásilag motivált nacionalizmus erősödését látjuk. Ez a tendencia az 1990-es évek óta tart. Kissé meglepő módon az ország önállósodását békés meneteléssel, Gandhi erőszakmentes küzdelmével az angolokkal szemben kiküzdő Indiában a hindu fundamentalizmus felerősödésével jelentkezik a keresztyénüldözés indiai formája. Hozzájárul ehhez a fundamentalista, Narendra Modi 2014-es választási győzelme is. Tízezrével képeznek ki szélsőségeseket tanárrá, akik azért vezetik az iskolákat, hogy családokat radikalizáljanak. Delhiben például havonta átlagban 40 olyan eset történik, amikor lelkészeket megvernek, templomokat, imaházakat gyújtanak fel a szélsőségesek, a keresztyén hitre térteket üldözik. A vizsgált időszakban 8 keresztyént öltek meg hite miatt. Indiában 64 millió keresztyén él, ebből mintegy 39 millió közvetlen üldözésnek van kitéve.
A buddhista motivációjú nacionalizmus is egyre keményedik. Ki gondolná? Bhutánban a keresztyéneket nem tekintik igazi bhutániaknak. Az új elektromos személyazonossági bevezetése óta nem egyszer a keresztyéneket kihagyták a rendszerből. Sri Lankán is erősödik a buddhista nacionalizmus, így került fel ez az ország is az ötvenes listára. Az elbizonytalanodott ázsiai kormányok erős nacionalizmusba menekülnek. A maláj államfő korrupció gyanúja miatt került nyomás alá, Kína vezetői is nemzeti vallásosságról beszélnek. Egyre több ázsiai országban lehet észlelni azt a közös trendet, hogy a vallás és az államhoz való hűség kéz a kézben jár. Így például Sri Lankán a teljes értékű állampolgár természetesen buddhista. Az „igazi” malájnak pedig muszlimnak kell lennie. Vietnamban három keresztyént öltek meg hite miatt. Az egyetlen kivételt ebben a térségben a többségében katolikusok lakta Fülöp-szigetek alkotják.
A Szahara alatti övezet iszlámosodása. A Szaharától délre elterülő vidékeken az utóbbi években rendszeresek az iszlám eredetű lázadások. Ezt jelzi a két különösen is brutális félkatonai szervezet, a Boko Haram és az Al-Shabaab véres tevékenysége. Az előbbit az ENSZ Afrika legsúlyosabb humanitárius válsága okozójaként nevezte meg. Boko Haram-isták nyolc millió embert sodortak az éhhalál szélére. Szomáliában az Al-Shabaab legkevesebb tíz keresztyént ölt meg. Szaúd-Arábiai muszlim segélyszervezetek szélsőséges szellemű iskolákat építettek Szomáliában, Kenyában, Nigériában, Burkina Fasoban, mecsetépítéseket követelnek. Kenya keleti részében is nő a szomáliai szélsőséges iszlámisták veszélyeztetető befolyása, jóllehet az ország keresztyén többségű. Szudánban kormánytámogatással folyik az ország déli részének iszlámosítása. Egyes lokális, helyi, régiónkénti trendekről külön elemzések nyomán néhány példán keresztül a következő cikkben számolunk be.
AZ ÜLDÖZŐK ÁLARCA MÖGÖTT…
Az Open Doors 2017-es indexe egyik függelékében utal a World Watch Research publikációira, amelyek 11 üldözői, illetve üldöző csoportra jellemző sajátosságra, attitűdre hívták fel a figyelmet. Olyan magatartásformák ezek, amikkel az üldözők tartják nyomás alatt egy adott ország vagy térség keresztyéneit. Azonosításukra szolgálnak a kutatás során megfogalmazott sajátosságok. Ebből pár álljon itt: keresztyénüldözést megvalósíthatnak, illetve motiválhatnak kormánytisztviselők egy adott helyi vagy nemzeti szinten; etnikai csoportok vezetői; a helyi vagy nemzeti szintű nem-keresztyén vallási vezetők; más egyházak vezetői helyi és nemzeti szinten; fanatikus mozgalmak csoportjai; nagycsaládok egyes domináns tagjai; politikai pártok helyi szinttől az országos szintig; forradalmi vagy para-militáns csoportok; a szervezett bűnözés kartelljei és hálózatai; nemzetközi bűnöző szerveződések. Néhány ország sajátos üldözői formáira, tendenciáira és egyes eseteire visszatérünk még.
*
Azt a nagyon tiszteletre méltó és nélkülözhetetlen adatgyűjtést, értékelést és publikálást a világkeresztyénség üldözötteinek a helyzetéről, amit az Open Doors végez nemzetközileg is elsőrendű módon, több mint 60 évnyi munka előzi meg. Jó hatvan éve az elődöket ez a páli Ige ragadta meg: „Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12,26). Szolgálatuk mindenek előtt az evangéliumi hit által ösztönzött, motivált segítés. Ehhez tartozik az információ, a hiteles helyzetfelmérés a keresztyénség mindenkori aktuális helyzetéről. De ennél is fontosabb az, amit ezzel az Igével megcéloztak: a szolidaritás. Ami olykor konkrét segítségnyújtásban, pénzben és természeti javakkal valósul meg, máskor hiteles informálással, leginkább azonban: imával. Küldetésnyilatkozatukban ezért írják: „Minden üldözött keresztyén testvérünknek legalább egy testvért kell kapnia, aki mellette áll, és imádkozik érte”. Ez minden segítésnek az alfája. Akiért imádkozni tudunk, annak a sorsa a szívünkön van. Erre motivál mindenkit az Open Doors, még a borzalmak aktuális világindexeivel is. Hogy lássunk, érezzünk, és lépjünk fel szenvedő testvéreinkért minden szinten. Ha kell, el egészen kormányunkig, vagy éppen az ENSZ-ig. És akár az Ajatollah vagy mások udvaráig. Twitterrel, tiltakozó e-maillel, levéllel. De mindenek előtt a legfőbb fórumig kell eljutnunk: Istenig. Engem erre indít az index megrendítő adathalmaza, információözöne – a könnyekről, csendes mártíromságról, a szenvedésről. Én már tudom, kiért, miért fogok imádkozni. Máris kezdem – ez minden tett kezdete. Lehet, ebben a helyzetben a vége is. Egyelőre. De legalább ennyit tennem kell – egyénileg. És közösségileg? Egyházilag, vallásstratégiailag? Vallásdiplomáciai szinten? A köztájékoztatásban? Itthon és Európában? Van feladat bőven! Köszönet az ösztönzésért, Open Doors!
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
