Modern átváltozás:  a szabad tér a kék égbolttal az imádság háza, de a sportcsarnok is

A modern pop zene stílusában komponált oratórium zenéjét, illetve a 19 éneknek a szövegét Dieter Falk szerezte, a sztori forgatókönyvét Michael Kunze írta. A gigantikus, klasszikus témájú oratórium bibliai történeteket fűz össze, de igyekszik megfelelni a műfaji meghatározásoknak is.

 A latin oratórium szó eredetileg az imádság házát jelölte. A zenei formatan szerint drámai, többrészes kompozícióról van szó, legtöbbször, s ez esetben is, lelki cselekménnyel, tartalommal, több szerepélővel, kórussal és zenekarral. Leginkább elbeszélő-drámai műfaj. Ebben a 21. századi pop-feldolgozásban azt a hatalmas teret változtatja át a hangok templomává, az imádság házává, ahol a dallamok éppen felcsendülnek. Városi sportcsarnokokat, művészeti előadótermeket, olykor magát a szabad teret, aminek kupolája a kék égbolt.

            A dortmundi ősbemutatóra 2010-ben került sor. A Németországi Protestáns Egyház (=EKD) és a Creative Kirche mozgalom 2012-ben Berlin, Drezda és más helyek után  további nagyvárosokba is elviszi a Tíz Parancsolat musical változatát: Hannover, Düsseldorf, Mannheim lesz soron.  A darab hódító útja  Észak-Rajna Vesztfáliából indult, ahol két éve csaknem 100 gospel-, pop, egyházi és ifjúsági kórus lelkesedett be a darabért, ami a Szentírás és a világirodalom egyik legizgalmasabb történetét dolgozza fel. Mózes, Isten megbízására Izrael népét kivezeti a szolgaságból az Ígéret földje felé. Csapások sorozata után engedte meg az egyiptomi  fáraó, hogy a rabszolganép elinduljon Istentől kijelölt útjára, hazája felé. A Sás-tengeren történt átkelés után jön rá Mózes arra, hogy komoly életszabályok nélkül a szabadságba vezető út eredménytelen lesz, haza helyett a semmibe fog veszni az út és a nép is. Ezért adja Isten a Tíz Parancsolatot, s formál népet segítségével a lázadókból. 

A sztori és a közösség, amit a musical teremt

 A főszerepet Mózes és felesége, Cipóra alakítja, de ott van velük Áron főpap is, Isten angyala és természetesen az Úr hangja is. A nagyszabású musical fináléjában a 10 Parancsolat egyetemes parancsolatban summázódik. Ez pedig a  szeretet, ami az emberség szülője. Az egyes énekek a nagy történelmi exodust, a szolgaság házából, Egyiptomból történt kivonulást idézik fel, illetve annak fontosabb állomásait: a megálló vízfalak között a tengerfenéken száraz lábbal történt átkelést, az égő csipkebokor titokzatos csodáját, a nép meggondolatlan lázadását Mózes ellen, Áron fellépését, a fáraó csalódott alakját, a csapásokat. De felidéződik a Cipórának, Mózes későbbi feleségének adott ígéret is, aztán a véres éjszaka, amikor a halál angyala csak a vérrel megkent kapufélfák népét kímélte meg, és a kivonulás, s aztán a pusztai próbatételek között a tikkasztó meleg átka, a szomjazás, meg az éhezés, s a fizikailag kimerítő erőltetett menetelés a sivatagban. Majd az aranyborjú imádásba eső nép tragikus tévedése, s végül a Tíz Ige vagy Parancsolat átadása Mózesnek.

 Roppant érdekes a darab előadásának a betanítása. Mivel hatalmas kórus szerepel minden alkalommal, ezeket 400-500 fős városi próbákon készítik fel, majd az előadás előtt pár nappal összeénekeltetik a régiónként 3-4 ilyen nagy létszámú közreműködő sereget, akik szinte minden alkalommal két és háromezer közötti létszámot számlálnak az előadáson. Hallatlanul nagy munka, önfegyelmet igénylő odaadás az összeénekeltetés is, ami aztán erős közösségi érzést és tudatot is táplál a résztvevőkben, illetve tesz szükségessé.

A komponista szerző vallomása

Az 1959-es születésű komponista Dieter Falk, aki a siegeni Protestáns Gimnáziumban tanult, majd a kölni zeneművészeti főiskolán diplomázott, így vall műve megalkotásáról: „2008 márciusában a Vesztfáliai Protestáns Egyházból többen felkerestek, s arra kértek, hogy a Ruhr-vidék kulturális fővárosa 2010 Dortmund tiszteletére valamilyen nagy művel rukkoljak elő. De olyan legyen, amiben ezrek énekelnek, s ragadnak magukkal tízezreket. A pop-oratóriumról kezdetben még nem volt szó. Aztán egyre inkább körvonalazódott a 10 Parancsolat témája. Nekem gyermekkori élményeimben erősen megmaradt a legendás hollywoodi film emlékezete, amiben Mózest Charlton Heston alakította, a fáraót meg Yul Brunner. Aztán az is motivált, hogy keresztyén családi otthonban nőttem fel, aktívan részt vettem az egyházi ifjúsági munkában. A Tíz Parancsolat olykor ’fekete kenyérnek’ tűnt számomra, mégis meghatározta éltem keretét, irányát, súlypontjait. De hogyan lehet ezt elénekelni? Nagyon izgatott a feladat. Azonnal nekiálltam komponálni. De librettista még nem volt sehol. Végül is ráakadtam a hamburgi Michael Kunzera, aki úgy fogalmazott, hogy  Mózes és a 10 Parancsolat témája mindig is foglalkoztatta. Tökéletes szinkronban voltunk, így született meg a 19 pop-ének kórusra, zenekarra és néhány szereplőre. Két gyermek is szerepel a darabban, ők a mesélők. 2500 kórustaggal kezdtem el a betanítást, a szimfonikus zenekar 60 fős volt. Nyilvánosan minden a dortmundi Westfalenhalleban kezdődött el”.

 A 80 perces darab azóta valóban egyre sodróbban ragadja magával a zenekedvelőket, a modern musical rajongóit, fiatalok tömegeit, de nem csak őket. CD-n, DVD-n százezrek lettek, lehetnek részesei a nagy közösségi imádságnak, az elénekelt szabadítás-történetnek, a szájról-szájra, fülből-fülbe adott 10 Parancsolatnak a pop-oratórium jóvoltából.

 Az idei nagyvárosi bemutatókat hirdető plakátokon ilyen szövegek akasztják meg a tekintetet: „Klasszikus téma popra” – „Szerelmi történet egy nép történelmébe szőve” – „Tömeg-kórus és musical-szólisták tökéletes egysége”. Vannak, akik akkora jövőt és sikert prognosztizálnak a modern oratóriumnak, mint a Macskáké lett. Jó lenne, ha a Tíz Parancsolat valóban ennyire meg tudná hódítani a szíveket, egy ici-picit jobb lenne tőle a világ is…

Írta: Dr. Békefy Lajos