Nagyhét keddje
HARANGSZÓ jelzi nagyhét keddjének eseményeit
(klikk a youtube harangjátékára, vagy írjuk be a google keresőbe: http://youtu.be/eCiNsPLC4Gs)
Érted szól a harang! Hív, hogy jöjj Te is velünk, és kísérjük el együtt a Győztes Áldozatot, a Szenvedések Férfiját, Jézust, a nagyheti úton. Hív a harangszó, hogy győzelmének és áldozatának szellemi-lelki javaiban Te is részesülj, s a képzeletbeli út végére kissé boldogabb légy, mint annak előtte. Érted szól a harang, a Te lelkedért. EMLÉKEZTET arra, hogy támaszt találhatsz Jézusban, amikor elérkezel majd a Te Gecsemáné kertedbe, amikor elhagynak, amikor szembe kell nézned saját kis és nagy haláloddal. Örök társra találhatsz Jézusban, aki veled marad, amikor megaláznak, kigúnyolnak, amikor sorsod golgotai keresztje feltűnik előtted. És az Ő emelő karjának, időfölötti szíve kifogyhatatlan szeretetének köszönhetsz örömöket, áldásokat, minden jót, amit pontatlan fogalmazásodban „az élettől kapsz”! Érted szól a harang, mert érted történt minden a nagyhéten!
(NARRÁTOR) Másnap Jézus kiment az Olajfák hegyére, vele tanítványai is. Az olajprésről elnevezett Gecsemáné-kertben szívére szakadt teljes nehézkedési erővel a bekövetkező események felismerése. Tanítványai mit sem sejtve, elaludtak mellette. Belül harc - kívül közöny sajtolta idegeit. Verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek. Egyedüli reményforrása ismét az imádság.
(IGEOLVASÓ) Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár. Mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te”.
Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Ennyire nem tudtatok virrasztani velem egy órát sem? - Másodszor is elment, és így imádkozott: Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod...Ismét alva találta őket...harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. (Mt 26,39kk)
Akkor odament a tanítványokhoz és aludva találta őket, és mondotta Péternek: Így nem bírtatok vigyázni velem egy órát sem?
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. Mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtlen.
Háromszor ment oda hozzájuk, könyörgését megszakítva, és aludva találta őket. Harmadik alkalommal szomorúan mondta: Aludjatok immár és nyugodjatok. Íme, elközelgetett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. Teljesen nyilvánvalóvá vált előtte, hogy a megváltás, a szenvedés útját egyedül kell végigjárnia. Csak Istenre, Atyjára számíthatott. Vannak nekünk is élethelyzeteink, ahol már emberek nem segíthetnek, ahová nem jöhet velünk senki, csak Isten. Mekkora erőforrás tudni, hogy Ő soha el nem hagy!
NE FÉLJ, MERT MEGVÁLTOTTALAK,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy.
Viruló réteken át
Hűs forrás felé vezetlek,
Pásztorod vagyok,
Elveszni senkit sem hagyok.
Karom feléd tárom, kiárad áldásom;
Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel,
Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet.
Ne félj, mert megváltottalak,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy.
Nem taszítalak el, amikor vétkezel,
Irgalmat lelsz a szívemben,
Örök feléd a hűségem,
Amerre jársz, védlek, nyomodba lépek.
Nem rejtőzöm el, szeretetlángom átölel,
Ne félj, ha éjben jársz, hidd, hogy a fény vár rád!
(Klikk az énekre, vagy írjuk be a google keresőbe: http://youtu.be/uuNHcIohz08
(VERSMONDÓ)
Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Júdás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.
Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
(Dsida Jenő)
(IGEOLVASÓ)
Júdás Jézushoz lépett, hogy megcsókolja. Jézus így szólt hozzá: Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát? - Ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje.
(Elmélkedjünk nagyhét keddjének történésein, és imádkozzuk, énekeljük Gerhard Pál gyönyörű énekének verssoraiból az első hármat, amit Áprily Lajos nagy műgonddal fordított le nyelvünkre – Ref. Énekeskönyv 341. dicséret)
Ó, KRISZTUSFŐ, TE ZÚZOTT,
Te véres szenvedő, Te töviskoszorúzott Kigúnyolt drága fő, Ki szépség tükre voltál, Ékes, csodás remek, De most megcsúfolódtál: Szent fő, köszöntelek!
Ékességed, te drága, Melytől máskor remeg :/: Világ hatalmassága, Köpés mocskolta meg. Milyen halványra váltál! Szemed fényét, amely Szebb volt minden sugárnál, Ki rútította el?
Mind, ami kín, ütés ért, Magam hoztam Reád; :/: Uram, e szenvedésért Lelkemben ég a vád. Feddő szót érdemelve itt állok én, szegény, S kérlek, lelked kegyelme Sugározzék felém.
Írta: Dr. Békefy Lajos
