Még 1991 májusában Brüsszelben, az Adenauer alapítvány egyik rendezvénye alkalmával Lukáts Miklós államtitkár találkozott egy kint élő, magyar származású pappal, aki azt tanácsolta, hogy a CDU mintájára a KDNP-n belül hozzanak létre egy protestáns munkacsoportot. Különböző háttérbeszélgetések után 1992. március 25-én (a Budapesten rendezett Európai Protestáns Nagygyűlés nyitó istentiszteletének a másnapján) megalakult – ahogy akkor hívták – a KDNP Protestáns Szellemi Műhelye. Jelen volt Lukáts Miklós államtitkár mellett Inotay Ferenc és Mózs József parlamenti képviselő, Boross Gyula és Tenke Sándor református lelkész, Rőzse István evangélikus lelkész. Aznap este még hátra volt egy feladat. A párt elnökségét is tájékoztatni kellett a Műhely megalakulásáról. Ilyesmiről addig nem volt szó és várható volt, hogy a katolikus elnökségi tagok idegenkedve fogadják a lépést. Surján László elnök azonban humorosan csak annyit mondott, hogy „örülök neki, de ez ne azt jelentse, hogy mindig kötekedünk.”

Az Alapító Levél rögzítette: „Mi protestáns keresztyének, evangéliumi hittel, nemzetünk iránti politikai felelősséggel Protestáns Műhelyt alapítunk. A KDNP Alapelveivel összhangban, annak keretében, önállóan végezzük tevékenységünket. Gazdasági és szociáletikai koncepciónkkal kiegészítve a KDNP Alapelveit az új polgárság stratégiai, tervezési és cselekvési programjainak a kidolgozásában partnerként kívánunk részt venni.”

Az ökumenikus jelleget már megalakulásakor hangsúlyozta a Műhely. Az alapítók mértékadónak tartották eleink politikai vívmányait: a keresztyén szabadság és felelősség elvét, az önkormányzati szuverenitást és a pozitív közösségi erőkkel szövetségre kész nyitottságot.

A Protestáns Műhely első elnöke Lukáts Miklós, az Antal-kormány - evangélikus teológiát is végzett - államtitkára lett. Hamarosan egyre többen csatlakoztak a Műhelyhez, vidéken is megkezdődött a szervezés előadások tartásával, szóróanyagok kiküldésével.

A KDNP-s „Hírlevélben” külön rovata volt a Protestáns Műhelynek. Az 1993 őszén megrendezték az első országos konferenciát: “Nemzeti önbecsülésünk forrásai” címmel.

A Műhely igyekezett felvenni a kapcsolatot a protestáns egyházak országos vezetőivel és a helyi gyülekezetekkel is.

1992 júniusában jelentős nemzetközi kapcsolat indult Bonnban, a CDU központjában Birgit Heidével, a CDU Protestáns hivatalának vezetőjével. Az az évi szeptemberi CDU szövetségi gyűlésen részt vehetett hazánkból Lukáts Miklós és Békefi Lajos, ahol előadást tartott Kohl szövetségi kancellár is. Békefi Lajos fordításában, a Barankovics Alapítvány támogatásával sikerült kiadni Gottfried Mehnert könyvét: „Protestánsok a kereszténydemokráciában” címmel. A könyv magyar kiadásának bemutatójára a szerző, Gottfried Mehnert is eljött és nagy sikerű előadás keretében mutatta be könyvét a KDNP székházában. A CDU következő szövetségi gyűlésén - 1993 októberében - lehetőség nyílt a KDNP Protestáns Műhelyének bemutatkozására, amelyről beszámolt a CDU Protestáns Munkakörének lapja is. Sajnálatos, hogy ez a szépen induló kapcsolat egyelőre megszakadt.

Lukáts Miklóst 1996-ban dr. Horkay György gimnáziumi tanár, református tanügyi főtanácsos követte az elnöki székben. Számos segítőjével az országban további helyi szervezetek alakultak. 1996-ban jóváhagyták a Protestáns Műhely első szervezeti és működési szabályzatát, amelynek jelenleg is érvényes formába öntése a 2008. áprilisi közgyűlésen történt meg. Budapesten és vidéken rendezvényeket tartottak, az elnökségi üléseken rendszeresen megvitatták az aktuális feladatokat, politikai kérdéseket, egyszóval pezsgő élet folyt a műhelyben. Amikor elhatalmasodtak az ellentétek a pártban, dr. Horkay György lemondott az elnöki tisztről és visszahúzódott a politikától. Bódor Lajos, majd Karancsi Jánosné vette át a stafétabotot. A KDNP felemelkedését, megtisztulását azonban kezdetben nem követte a Protestáns Műhely újjászerveződése, megerősödése.

2008-ban indult el a megújulási folyamat: négy alelnök kezdte meg a regionális szervezőmunkát az országban. Ablonczy Dánielné a Dunántúlon, dr. Horkay György a Tiszántúlon tevékenykedik, Szepesfalvyné Magassy Márta megbízatása Budapest, Bács-Kiskun, Nógrád és Pest megyére, Déry Zoltán megbízatása pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyére szólt.

Meghatározó, új lendületet adott a Protestáns Műhely munkájának a 2010. novemberi tisztújítás: Szászfalvi László államtitkár elnökké választása. Új tagként bekerült az elnökségbe dr. Birkás Antal és Szalai László.

Majd 2013 tavaszán - az elnöki tisztségről időközben lemondott Szászfalvi László helyére - dr. Birkás Antalt választotta meg a közgyűlés a szervezet elnökévé.

Az elmúlt néhány évet a következő konferenciák gazdagították:
Budapest, 2009. 05.: „Európa és a protestantizmus”
Békés, 2009. 07.: „Tudomány, hit, felelősség”
Budapest, 2009. 12.: „Kálvin és Luther találkozásai”
Tatabánya, 2010. 02.: „Rendezni végre közös dolgainkat…”
Tatabánya, 2011. 04.: „Ez a mi munkánk: és nem is kevés…”
Gyula, 2012. 03. „Határon átnyúló társadalmi és egyházi kapcsolatok megerősítése”
Dunavarsány, 2013. 04.: „Etika oktatás – hitoktatás”
Debrecen, 2013.11.: „A család, a társadalom alappillére”, „Mi tesz a családokért az egyház és a politika?”

Tudjuk, hogy csak tagtársainkon múlik, hogy mivé fejlődik a Protestáns Műhely, be tudja-e tölteni hivatását, a protestáns választópolgárok megszólítását. Jó lenne mielőbb minél több megyében helyi szervezetet létrehozni. Felekezettől függetlenül várjuk minden protestáns testvérünk: reformátusok, evangélikusok, baptisták és más, kisebb felekezet tagjainak aktív részvételét a munkában és várjuk a hasznos ötleteket a szellemi műhely minél színesebbé tétele érdekében.

Nemzetközi téren meg kellene újítani a kapcsolatot a CDU Protestáns Munkakörével.

Ma is érvényesek az Alapító Levél e mondatai: „A történelmet formáló Isten iránti engedelmességgel, az Úr Jézus Krisztusba vetett hittel, a Szentlélek által táplált evangéliumi reménységgel tekintünk hazánk jelenére és jövőjére, s közéleti elkötelezettséggel munkálkodunk az egész nemzet felemelkedésén. A Tízparancsolat és a szeretet nagy parancsolata kötelez minket az alapvető értékek – az élővilág, a személyiség, a család, az egyház, a haza – tiszteletére és védelmére mind a magánéletben, mind a közéletben.”

Írta: Dr. Horkay György és Dr. Birkás Antal. Megjelent a Barankovics Alapítvány honlapján 2013 decemberében.