Nincs karácsonyfájuk, ünnepi istentiszteletük, karácsonyi énekük, és nincs ajándékozás sem. Élnek keresztyének a Földön, vannak Jézus-követő közösségek, akik hitbeli meggyőződésből nem ünnepelnek velünk. Kik ők, s miért nem tartják meg a világkeresztyénség egyik fő ünnepét? Forrás: evangelisch.de.
A kivétel erősíti a szabályt!
Igen, ilyen is van. A kivétel erősíti a szabályt – szoktuk mondani, s ez erre a különös vallási jelenségre is érvényes. Karácsony, a Megváltó születése, Jézus Krisztus születésnapja a világkeresztyénség egyik legszebb és az üdvtörténet egyik központi eseménye. Még sem ünnepli mindenki és mindenütt. Nem más vallások követőire gondolok, hanem keresztyénekre, akik nem tartják ünnepnek ezt a piros betűs két napot. Kik ők, s miért nem ünnepelnek a közel 2,1 milliárd keresztyénnel?
A Messiás-hitű zsidók
A zsidóság még várja a Messiás eljövetelét. A Messiás-hitű zsidók viszont felismerték és elismerik Jézusban, Jesuahban a Messiást, s szilárdan hiszik, hogy az ószövetségi ígéretek Jézusban beteljesedtek, igenné és ámenné lettek. Az USA-ban mintegy 250 ezren vannak, Izraelben 6-15 ezer közé tehető számuk. Nagyobb számú közösségeik vannak Kanadában, Mexikóban, Argentínában, Dél-Afrikában, Oroszországban és hazánkban is találhatók. Különböző irányzataik vannak. Legtöbben megmaradnak zsidó gyökereiknél és megtartják a zsidóság ünnepeit is. Attól függően, melyik irányzathoz tartoznak, a zsidósághoz húzó ortodoxok közé vagy az inkább evangélikál jellegű, új-protestáns ébredéshez, viszonyulásuk karácsonyhoz is eltérő. A zsidósághoz húzók szigorúan elutasítják karácsonyt, mivel Jézus születésének feltételezett dátuma, december 25. szerintük bibliailag nem igazolható. A legtöbb Messiás-hitű gyülekezetben és családban nincs feldíszített karácsonyfa, s nincsenek ajándékok sem.
Alapvetően minden zsidó ünnepet megünneplünk, tekintettel a Messiás Jesuahra – magyarázza Jurek Schulz, a Messiási Bizonyságtétel Izraelnek Munkaközösség teológiai referense, a hamburgi Messiás-hitű közösség vezetője. Peszachot ünnepelnek például a keresztyén húsvét helyett, s ekkor emlékeznek a Messiás Jesuah életére, halálára és feltámadására. Nem a dátum a fontos, hanem a tartalom – hangsúlyozza Jurek Schulz.
“Weihnukka” – a zsidó-keresztyén ünnep?
Teológiailag és időileg van kapcsolat a zsidó fényünnep, a Hanukka és a keresztyén karácsonyi ünnep között. Ezt fejezi ki az összevont név a német nyelvben, a “Weihnukka”, ami a Weichnachten = karácsony és a Hanukka = fény ünnepe összekapcsolásával alakult ki. A zsidó Hanukka nyolc napon át tart, időben összeér a keresztyén karácsony ünnepével. Jurek Schulz az ünnepi fényszimbolikát János evangéliumával kapcsolja össze, ahol ezt olvashatjuk: “Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be” (János 1,4-5). A Messiás-hitű zsidók annak örülnek, hogy az Úr emberré lett, s a bethlehemi Gyermek zsidónak született.
A kvékerek
A “Barátok Vallásos Társasága”, ahogyan ők nevezik magukat, eredetileg a 17. századi angol protestantizmusból vált ki. A kvéker hívők úgy vélték, hogy az angol Anglikán Egyház nagyon eltért az őskeresztyénségtől. Vallásalapítójuk George Fox (1624-1691) volt, aki hosszas lelki keresés, kutatás után jutott el arra a felismerésre, hogy Isten nem a sákramentumokban, szentségekben, nem a liturgikus formákban vagy a hitvallásokban mutatja meg magát, hanem egyedül az emberi bensőben: “Csak egy valaki van, aki belső állapotodban tud szólni hozzád, ez Jézus Krisztus”. A kvékerek szeretik a szabadságot, viszont nem kedvelik a vallási külsőséget. Közvetlen és személyes istenkapcsolatra törekszenek. Gondolkodásukat inkább a kérdésfeltevés, nem a válaszadás vezeti, például: “Hogyan szól hozzátok ma Jézus? Követitek-e Jézus példáját a cselekvő szeretetről? Megtanultátok-e már Jézus életéből az Isten iránti engedelmesség szükségességét és magas értékét? Hogyan hat rátok Jézus Isten-kapcsolata, s mire int, kötelez ez titeket?”. Istentiszteleteiken a csendes áhítat igen gyakori, ilyenkor hallgatagon várják a résztvevők a Szentlélek kitöltetését, hatását. A csendet csak a résztvevők Lélektől ihletett bizonyságtétele törheti meg.
Az idők folyamán a kvékerek között is különböző irányzatok alakultak ki. Más a hangsúlya az amerikai, az európai és az afrikai vagy ázsiai kvékereknek. A különböző, evangéliumi, liberális, ortodox irányzatokhoz tartozók különféleképpen tartják vagy nem tartják meg karácsonyt. A világon élő mintegy 360 000 kvéker hivatalosan nem tartja ünnepnek a karácsonyt. Így volt a kezdetek óta – mondja Claus Bernet kvéker-kutató. Nem csak karácsonyt, hanem a többi keresztyén ünnepet is elutasítják. A 21. századra annyiban módosul itt-ott a helyzet, hogy a vegyes házasságok következtében mégis megtartják, illetve részt vesznek a család ünneplésében – a jó békesség és rend érdekében.
Jehova Tanúi – karácsonyi közösség karácsony nélkül
Ennek a növekvő “kisegyháznak” a világon mintegy 110 ezer gyülekezete, s közel 8 millió tagja van. Alapítójuk Charles Taze Russell (1852-1916), az 1870-es évek amerikai Bibliát tanulmányozó mozgalomból alakult ki. Az egyik német cégnél dolgozó Ingeborg L. Göttingenben nem vett részt a közös vállalati karácsonyi ünnepélyen, hanem tovább dolgozott. Az ünnepek neki és más “tanúnak” meghosszabbított hétvégét jelentenek “csupán”. Ha mégis szabadnapjuk van, akkor összejönnek a hittestvérekkel, de nem azért, mert karácsony van, hanem mert a közösséget akarják ekkor is ápolni egymással. Közösséget karácsonykor - ünnep nélkül. Azért utasítják el a karácsony ünneplését, mert az szerintük pogány szokásban gyökerezik. Először a 4. században vezették be, s vele a római Nap-ünnepséget váltották fel, “keresztelték” át keresztyén ünneppé. A rómaiak december 25-én a Nap istenséghez imádkoztak. A Jehova Tanúi is azt állítják, mint a Messiás-hitű zsidók, hogy Jézus december 25-i születését nem lehet a Bibliából igazolni. A kölcsönös ajándékozásban is pogány, római szokás továbbélését látják, s ezért utasítják el ezt a szokást is.
Viszont tény, hogy a felsorolt, s a Bibliát komolyan vevő keresztyén közösségek is részei a világkeresztyénségnek. Igaz, karácsonyt nem ünneplik velünk, de követik, sőt szeretik Jézust, hitünk elkezdőjét és bevégzőjét, Alfáját és Ómegáját. Ez nekünk elég – de hogy nekik is? Karácsony Krisztusa nekünk a türelmet és a reményt ajándékozza – velük, s annyiféle “ünneptelen” embertársunkkal szemben is. Ünneplésünk mélységét, hitelességét ez a türelem és remény is minősíti. Erről soha ne feledkezzünk meg, és így tekintsünk reájuk is!
Írta: Dr. Békefy Lajos
