A keresztyének számaránya a világnépességen belül 1910-2010 között 35 %-ról  32 %-ra csökkent, aminek a december 19-én az USA fővárosában nyilvánosságra hozott jelentés szerint két oka lehet. Elsőként az, hogy a világnépesség száma gyorsabban nő, mint a keresztyénségé, másrészt az, hogy a nem-keresztyén vallások, kiváltképpen az iszlám gyorsan növekszik.

Fölrajzi elmozdulások

Az elmúlt száz évben, amit ma már bárki maga is érzékelhet, aki utazgat kicsit a világban, a keresztyénség földrajzi elhelyezkedése, illetve súlypontja is eltolódott. 1910-ben a keresztyének többsége Európában és Amerikában élt. Ma arányuk más kontinensekhez képest e két térségben 63 %-ra ment vissza. A keresztyének aránya az öregedő Európában 95 %-ról 76 %-ra csökkent, Amerikában kissé mérsékeltebb ez a csökkenés, 96 %-ról 86 %-ra. Ezzel párhuzamosan viszont rohamosan növekedett a keresztyének száma Afrikában, a szaharai (iszlám) övezettől délre, valamint az ázsiai és csendes-óceániai térségben. E területeken a 20. század elején alig voltak keresztyének. Ma még Európa ad otthont minden negyedik keresztyénnek a világon.

Európa legnépesebb keresztyén területe Oroszország

Lám, milyen érdekes arányokat tud produkálni a statisztika és a történelem?! Márpedig tény, hogy jelenleg a legtöbb egyháztagot Oroszországban találhatjuk, ahol 105,2 millió keresztyén él. Az orosz lakosságnak 73,5 %-át ők teszik ki. Második helyen Németország következik 58,4 millió egyháztaggal, az összlakosság 70,8 %-át alkotva. Harmadik helyen találjuk Itáliát, ahol 51,6 millió a keresztyén, főként római katolikus.

A felekezetek európai aránya nem nagyon változott. Kontinensünk legnépesebb keresztyén felekezete a római katolikus, 261,7 millióval, második helyen az ortodoxok követik őket 200,2 millióval, harmadik helyen állnak 100,6 millió lélekkel a protestánsok. Németországban kissé más a sorrend. Ott a protestánsok vezetik a sort 29 millióval, utánuk a római katolikusok következnek 28 millióval. Az ortodoxok aránya ott kevés, alig valamivel több, mint egy millió. A német társadalomban a legnagyobb nem-keresztyén vallási csoportot a muszlimok alkotják, akiknek a száma 4,1 millió.

Az USA Brazília és Mexikó előtt – de Afrikában már 500 millió a keresztyén, a protestánsok többségben

Az amerikai kontinensen a legtöbb keresztyént az USA-ban találhatjuk, számuk 247 millió. Az USA-t Brazília követi 176 millióval, majd Mexikó következik 108 millió keresztyénnel. Az északi és a déli kontinensen a római katolikusoké az első hely 64,7 %-kal a kontinens népességén belül, utánuk 32,8 %-kal a protestánsok jönnek. Az ortodox aránya elenyésző, 0,3 %.

Közben Afrika hatalmas lendületet mutat.  Az 500 milliós szám naponta növekszik. A legtöbb keresztyén Nigériában él, ahol 80,5 millió a számuk, ez a lakosság 50,8 %-át jelenti, majd a demokratikus Kongó jön utána, ahol 63,2 millió keresztyén él. Ott az összlakossághoz mért arányuk igen magas, 95,7 %.  Érdekes, hogy Afrikában teljesen elmozdult a felekezeti arány. Európában és Amerikában még a katolikusoké az első hely, míg Afrikában a protestánsok vezetnek, számuk 295,6 millió, a kontinens lakosságának 57,2 %-át teszik ki. Utánuk a katolikusok következnek 176 millióval, majd az ortodoxok is szép számmal, 40,1 millióval.

A Kínai Népköztársaság mára második helyen Ázsiában

Ez is meghökkentő adat, de tény. A kommunista Kínában növekszik a keresztyének száma. A latinok ezt így fogalmazták meg: Teher alatt nő a pálma… Ma 67,1 millió regisztrált kínaival  a második helyen áll a Fülöp-szigetek után, ahol 86,8 % Krisztus-követő él. A harmadik helyen India áll 31,9 millió megkeresztelttel. A legnagyobb felekezeti csoport meglepő módon itt is a protestánsoké, az ázsiai térségben a számuk 139,3 millió, utánuk a katolikusok jönnek 131,3 millió lékekkel, majd az ortodoxok kissé lemaradva 12 millióval.

A vallásstatisztika adatai azt mutatják, hogy Afrikában és Ázsiában erőteljes a növekedés, és a felekezeti arány is eltolódik a protestánsok javára. Európában és Amerikában a katolikusoké az elsőség. Világméretekben megfigyelhető tendencia az iszlám híveinek növekedése is.

Jézus történelmi szerepe – négydimenziós karácsony

A nagy amerikai napi-, és hetilapok kommentárjaikban Jézus történelmi szerepét elemzik így karácsony tájékán. Eltérően más vallási vezetőktől, személyektől, Ő nem nevezte magát nagy prófétának, aki majd megmutatja másoknak az utat, ami a békességhez és az eredményességhez, boldogsághoz vezet. Jézus azt mondta, Ő maga az út. Eltérően más vallási vezetőktől, Jézus nem a láthatatlan Istenre irányította az emberek figyelmét, hanem azt mondta, hogy kövessék Őt. S az egyetlen olyan személyiség volt, aki arról beszélt, hogy aki Őt látja, az látja Istent, az Atyát. Az amerikai lapok szinte valamennyi karácsonyi témájú cikkének egybehangzó üzenete ez: a Názáreti Jézus megszületése megváltoztatta a történelmet. Maga a Teremtő Isten lépett be Jézuson keresztül előbb gyermekként, majd páratlan felnőttként a tér-idő viszonyai közé, emberré lett, s megmutatta az emberiségnek az utat, miként lehet megbékélni Istennel, Ővele, egymással és önmagunkkal. Jézus Krisztus ilyen páratlan történelmi megjelenésének ez a négydimenziós szemlélete és tágassága az, amit karácsonykor ünnepélyesen és mély átérzéssel tapasztalhatunk meg újra, és újra. Ezt élheti át minden karácsonykor  az öt kontinens jó kétmilliárdnyi Krisztus-követője. De megsejtheti ezt mindenki más is, akinek a szíve kitárul karácsony csodájának befogadására. Boldog karácsonyt, világkeresztyénség, boldog karácsonyt, jó öreg Földünk és földlakók!

Írta: Dr. Békefy Lajos