Kínai mártír szobra a Westminster-apátságban

Az angliai Westminster hatalmas apátsági templomának külső falfülkéjében reformátorok, királyok, világhírességek szobra között tíz olyan életnagyságú szobor is áll, melyek a 20. század kiemelkedő keresztyén mártírjait örökítik meg francia mészkőfaragványként. Martin Luther King kőbe merevedett jellegzetes mozdulattal, kitárt karral üdvözli az arra járót, s egyben oltalmazza a lába mellett álló kisgyermeket. Vajon az útikalauzoktól, „bédekkerektől” vezetett turista felismeri-e a mártírok közé „örökített” kínai protestáns lelkész, prédikátor alakját, s tudja-e, ki volt ő, akit 1973-ban a „kulturális forradalom” idején végezték ki. Wang  Zhiming volt a neve.

A „földalatti” protestánsok rendíthetetlensége megragadta a szkeptikus írót

A disszidens író először akkor hallott Wangról, amikor a prédikátor Kína legdélibb, Jünan nevű tartományában járt-kelt, s félelem nélkül szólt a kommunista rezsim fonákságairól. Liao Yiwu ezt is megörökített korábbi könyvében, ami 2008-ban jelent meg A gyalogos hulla (The Corpse Walker) címmel. A kínai rendszer belső természetét kutató Liao akkor figyelt fel a hazájában minden korlátozás ellenére növekvő keresztyénségre, amikor találkozott azzal a másik prédikátorral, aki a földalatti, hivatalosan nem regisztráltnak nevezett protestáns egyház lelkészeként évekkel ezelőtt Pekingben járt. Jóllehet Liao szkeptikus volt mindenféle vallásos hittel és jelenséggel kapcsolatban, de megragadta akkor őt a földalatti keresztyének eltökéltsége, kitartása, minden megaláztatást vállalni kész rendíthetetlensége. Azt követően, hogy ezt a lángoló hitű prédikátort is letartóztatták, kezdte el kutatni a szeptikus Liao a keresztyén hit történetét és terjedését Kínában. És ez egy hosszú utazás volt, amelynek során a nem-hívő értelmiségi megtanulta nagyon tisztelni a kínai parasztok és értelmiségiek millióit, akik reményt merítettek a keresztyénségből, mit sem törődve a hivatalos üldözéssel, terrorral.

Vidéki prédikátorok szívóssága növelte a keresztyénséget – a maradiság vádja ellenére

Az Isten vörös… című könyv születésének kezdetei visszanyúlnak arra a „nyomozásra”, amelynek során Liao Yiwu felkutatta a westminsteri protestáns mártírok szoborsorában látható Wang Zhiming fiát, aki a szubtrópikus kínai hegyek között, egy sziklára épült vidéki házban élt. Hallgatta a 67 éves férfi történetét, megrendítő, igaz „meséjét” édesapjáról, aki 1926-ban kezdte el prédikátori szolgálatát azokban a régiókban, amelyek messze estek a forgalmasabb helyektől.  Igazi „Isten háta mögötti” helyek voltak ezek az emberi szólásmondás szerint, mégis Isten szívének közelében helyezkedtek el az Ő akarata szerint, ezért vitte az ott élőknek Isten reményt adó Igéjét. A keresztyénség nagyon lassan terjedt Kínában a 19. században, de a Wanghoz hasonló vidéki prédikátorok szívóssága és lelkesedése révén egyre inkább elérte az elzárt vidékek lakóit is. Az 1949-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvételig mintegy három millió  katolikus és egy millió protestáns kínai alkotta a Sárkány Birodalmának keresztyénségét. A hatalom új birtokosai a keresztyénséget „maradinak” és   „babonásnak” titulálták (milyen ismerős ez az évelés a Birodalomtól sok ezer kilométerre errefelé is!). A buddhista kolostorokat lerombolták az új ideológia „papjai”, a szerzeteseket vagy lemészárolták, vagy kényszermunkára hajtották. A taoista vallást „titkos társaságnak” nyilvánították, akik bármire képesek az új államend ellen, tehát… A keresztyéneket is elkezdték hivatalból üldözni. Wang Zhiminget 1954-ben bebörtönözték „vallási és kémtevékenység vádjával”. Később szabadlábra került, de eltiltották mindennemű prédikátori vagy közéleti tevékenységtől.

1966-ban a vörös gárdisták behatoltak Wang házába, az egész családot végighajtották a falun, gúnyolták, ütlegelték őket. Majd később ismét letartóztatták Wangot. Négy évre ítélték. Az ítélet végrehajtása előtt még találkozhatott családjával. Fia így fogalmaz: „Csontváz soványra fogyott, haja megőszült, de még ekkor is hívő maradt, szemében a régi tűz izzott”. Nyelvét kivágták, hogy a börtönben ne tudjon prédikálni. Majd később agyonlőtték. Nyilvános temetésére nem kerülhetett sor, a hozzátartozók éjjel róhatták le kegyeletüket. Feleségét három évre bebörtönözték, három fia közül kettőt kilenc évre ítéltek el. A harmadik a letartóztatás ideje alatt veszítette el életét.

A szellem embere a kínai piaci ideológiáról és a kollektív felejtésről

Erről a kínai kommunista időkben tipikusan megélt prédikátorsorsról is szól ez a megrendítő mementó, annak az írónak az alkotása, aki maga is üldözötté vált a mai Kínában. Azért, mert a szólásszabadság védelmezése, a keresztyénség tisztelete, az értelmes társadalmi-közösségi élet szorgalmazása alkotja gondolkodásának tengelyét? Azért, mert az anyagi jólét ígérete és egyoldalú idealizálása piaci ideológiaként nem elégíti ki szellemiségét, emberségét? Azért, mert nem volt hajlandó beállni a kollektív amnéziát, felejtést mímelő, vállaló milliók közé? Saját hazájának keresztyénségét felfedező útjai során egyre inkább csodálta a prédikátorok ékesszólását, amit a megpróbált és kipróbált hit tett hitelesé. Még a vidéki, falusi keresztyén asszonyok is bibliás nyelvezetükkel, ékesszóló egyszerűségükkel ragadták meg Liao lelkét. „Igaz történeteiket könnyek között, drámai hősök megrendültségével adták elő, s ezeknek a történeteknek már a puszta lejegyzése értékes ajándék volt számomra” – kommentálta könyvét az író.   

Sors-, és kordokumentum, meg a kegyelem és az éberség dokumentuma a 18 interjú

A tizennyolc interjú-fűzér az Isten vörös… című könyvben igazi kor-, sors, és kegyelem-dokumentummá teszi Liao alkotását. Benne a legkülönbözőbb sorsok illusztrálják a hit erejét, a földalatti keresztyénség megtartó dinamikáját a földönfutókká tett életek javára, mint Li Linshan szabó esetében, aki rákbetegként szegénysége miatt nem volt képes megvenni a gyógyszert, de lelki táplálékot és erőforrást talált „üldözött vallásában az üldözött Krisztus” mellett. Vagy Dr. Sun sebészorvos példája, aki sikeresen dolgozik egy orvosi iskolában, de mindent odaad azért, hogy a betegeket és a szegényeket felkarolja a dél-kínai hegyvidék elzárt falvaiban.

A „kulturális forradalom”, vörösgárdista vandalizmus, majd ma a modern piaci árukultusz, kiüresítő materializmus és egyre elharapódzó korrupció sárkányvilágában  is megmaradt, sőt növekedett a keresztyénség Kínában. A földalatti és házi gyülekezeti létformából egyre inkább földfeletti, földön járó, sokakat lelki és szellemi magaslatokba emelő közösségi erővé vált: értelemadó, emberséget átmentő, távlatokat nyitó, szelíd lelki hatalommá. A pármilliós kezdet ma már 130 milliós számot mutat. A mártírok vére a jövő magvetése lett a Sárkány Birodalmában, ahol még ma is veszélyes „sárkányok” járnak-kelnek. Minderről üzen Liao Yiwu nagyszerű könyve, ami arra is bizonyíték, hogy az egyre inkább múlttá váló totalitarizmus árnyéka azért még nagyon hosszú, s rávetül a jövőre is. Ezért kell nagyon ébereknek lennünk. Liao Yiwu és könyve ébren tartója éberségünknek.

Írta: Dr. Békefy Lajos