Az amerikai Pew Research Center washingtoni pártoktól független kutatóközpont, amelyik 1990 óta kutatja az USA és a világ demográfiai változásait, a közéletet, a magatartás változásokat, s mindig okoz nagyszerű, elgondolkodtató meglepetéseket. Égető témákat dolgoz fel. Vallás és közélet kutatási szekciójukban karácsony előtt tették közzé azt a reprezentatív felmérést, illetve az adatok kiértékelését, amiben a világvallások és a nevelés, oktatás, művelődés összefüggéseit tárják fel sokoldalúan. Ebből tényekkel igazoltan nyilvánvalóvá vált, hogy a világon a legtöbb képzési időt, férfiak és nők iskolázásra fordított szellemi energiáját a zsidóság és a keresztyénség produkálja. A roppant érdekes összehasonlító adatok valamennyi nagy világvallást, illetve a vallásilag „el nem kötelezettek” táborát érinti. Az első részben most átfogó képet adunk a kutatás legfőbb tanulságairól, majd a további részekben foglalkozunk az egyes világvallások részleteivel, s az izgalmas vallás-specifikus nevelési koncepciókkal. (Forrás: http://www.pewforum.org/2016/12/13/religion-and-education-around-the-world/
Vallás és nevelés világszerte/”Religion and Education Around the World” – néhány alapvető kutatási szempont
Kétségtelen, hogy ilyen átfogó kutatás még nem volt. 151 országból gyűjtötték össze az adatokat vallás és oktatás, nevelés, általános műveltségi szint tekintetében. 131 ország esetében jórészt a legutóbbi (2010 körüli) népszámlálás adatait elemezték, ahol erre vonatkozó közlések vannak. Olyan népes országok, mint Kína, az USA és Franciaország, felméréseikben, hivatalos statisztikáikban, népszámlálási kérdőíveiken a vallás és iskolázás kapcsolatát nem vizsgálták, ezért más forrásokat kellett használniuk. Hazánkból sem volt ilyen népszámlálási adat. 16 országot találtak, ahol a népesség csaknem 95%-a tartozik egy valláshoz, leginkább iszlám országokban. Az adatok kiterjednek a kor, a nembeliségi mutatókra az oktatásban részesülők vagy nem részesülők tekintetében, s felhasználták más kutatóközpontok, így pl. a Wittgenstein Központ a Demográfia és a Globális Emberi Tőke (WIC) Kutatására adatait is. A kutatások során vizsgálták a nevelési „vívmányokat”, 4 szinten: 1. nem formális iskolázás (kevesebb, mint egy év alapiskolában, illetve vallási iskolák); 2. elemi oktatás (az alapiskolák valamilyen szintje); 3. középfokú oktatás (főiskola előtt); 4. középfok utáni oktatás (kollégiumok, egyetemek, azaz felsőszintű oktatás). További szempont az iskolázásban, képzésben eltöltött időátlag. A legiskolázottabb területek, ahol a fiatalok 25 éves korukig legalább 12 vagy ennél is több évet töltenek iskolapadban, előadói termekben: az USA, Kanada, Ausztrália, az EU országok egy része, Anglia, Izrael és Japán tartozik ebbe a körbe. A 8-11,9 évet iskolapadban töltők csoportjába Oroszország, Távol-Kelet, egyes EU-országok, köztük hazánk, és a környező országok, Szaúdi-Arábia, néhány afrikai és latin-amerikai ország tartozik. A világ java része a 4-7,9 év tanulási idővel, illetve a négynél kevesebb év tanulói idővel rendelkező csoport, népesség, ország körébe sorolható. Nem kevés azon országok száma, amelyek ebben a tekintetben nem közöltek adatokat, pl. Ukrajna, Fehér-Oroszország, Afrika jó néhány országa.
Vallási, felekezeti iskolák
Külön kategóriát képeznek az ún. vallási, vagy felekezeti iskolák. Ezeket a formális iskolázás kategóriájában kezeli a tanulmány. Kvékerek és katolikusok iskolái tartoznak ide vagy a modern iszlám vallási iskolák, a madrasas-ok, vagy Korán-iskolák. Viszont a speciális zsidó vallási iskolákra, pl. a jeshivákra nem tér ki ez a tanulmány. Viszont a kutatás kiterjedt a tanulók, diákok, egyetemi hallgatók vallási kötődésére, nem dogmatikai-tanbeli, hanem szociológiai értelemben. Vallásosnak tekinti a kutatás azokat, akik rendszeresen imádkoznak, illetve részt vesznek közösségi vallási, felekezeti, istentiszteleti alkalmakon. Öt nagy világvallást vizsgáltak, ezek a jelenlegi világnépességi statisztika alapján: keresztyének, muszlimok, hinduk, buddhisták, zsidók. Külön kategóriát alkotnak a vallásilag közömbösek, ide sorolják az ateistákat, agnosztikusokat, vallástalanokat. Három generációs csoportot kérdeztek meg, illetve ezekre terjedt ki a vizsgálat: 1. az 1936-1955 között születettek generációja (akik 2010-ben 55-74 év között voltak); 2. a középgenerációra, akik 1956-1975 között születtek (35-54 évesek 2010-ben); 3. a legfiatalabb generációra, akik 1976-1985 között születtek (25-34 évesek 2010-ben). A 151 országra kiterjedő felmérés a 25 éves és idősebb lakosság között magában foglalja a globális populáció 95%-át. Ez a tanulmány, illetve kutatási adatokon alapuló értékelés részét képezi egy még átfogóbb, állandó kutatói tevékenységnek, amit a Pew-Templeton Vallási Jövő projekt az egész planétánkra kiterjeszt. A globális, azaz az egész földön élő világnépesség vallásosságára, illetve vallási attitűdjeire vonatkoznak a folyamatos vizsgálatok. Sorozatunkban külön fejezetben mutatjuk be a világvallások vonatkozásában azt, hogy a vallások hogyan, milyen módon és mértékben befolyásolták történelmük során a nevelést, milyen iskolázási, nevelési elméleteket hoztak létre és alkalmaztak/alkalmaznak.
A zsidók és a keresztyének töltik a legtöbb évet tanulással
A zsidók a legmagasabban iskolázottak a világvallások követői sorában. Őket a keresztyének követik, majd a vallásilag el nem kötelezettek vagy a vallástalanok csoportja jön. A 25 éves, illetve az ennél több évesek csoportjában mérték az adatokat 2010-ben. Ezek szerint a világviszonylatban felvett adatok tükrében a zsidóságban átlagban 13,4 évet töltenek el az emberek iskolázással. A keresztyének csoportjában 9,3 évet, a vallástalanok között 8,8 évet, a buddhisták között 7,9 évet, a muszlimok és a hinduk 5,6 évet. A vallási csoportok műveltségi szintje nagyon eltérő mértéket és minőséget mutat, ezért ez nehezen értékelhető. Megbízható mutatónak az oktatásban eltöltött idő minősül. A zsidóság iskolai „csúcsteljesítményének” a hátterében részben az áll, hogy a világ zsidóságának java része a gazdaságilag két magasan fejlett országban él: az USA-ban és Izraelben. A hinduk alacsony mutatója pedig részben azzal is összefügg, hogy a hinduk 98%-a fejletlen vagy fejlődő országban él: Indiában, Nepálban, Bangladesben. Azt is tekintetbe vették a tanulmány készítői, hogy a Szahara alatti régióban a keresztyének általában magasabb nevelési szintet érnek el, mint az ott élő, többségi muszlimok. Történelmi tény ugyanis, hogy az ottani térségben működő, missziói alapítású keresztyén iskolák eleve magasabb képzési színvonalat és időt állítottak be az iskolások számára.
A lányok, nők részvétele az iskolázásban
151 ország adatai alapján ki lehet mutatni azt, hogy melyik vallásban mekkora rés vagy szakadék mutatkozik az iskolázásban, művelődésben résztvevő lányok, illetve fiúk között. Egyedül a zsidóság az, amelyen belül a lányok és a fiúk egyenlő mértékben, szinte azonos időt töltenek el az oktatásban, 13,4 évet mindkét nemből. A rés a fiúk javára más vallások esetében egyre nő. A keresztyéneknél a fiúk 9,5 évet töltenek iskolai padban világátlagban, a lányok 9,1 évet. A vallásilag közömbösök csoportjában ez a fiúk javára 9,2 év a lányok 8,3 évével szemben. A buddhistáknál a különbség már 1,1 év, azaz a fiúk átlagban 8,5 évet töltenek el tanulással, a lányok 7,4 évet. A muszlimoknál 1,5 év a különbség, a fiúk 6,4 évet, a lányok 4,9 évet tanulnak. A hinduknál a legszembetűnőbb a különbség, a fiúk 6,9 évet tanulnak, a lányok 4,2-őt. A felmérésből az is világosan kitűnik, hogy míg a zsidó fiúk 13,4 évet töltenek iskolapadban, addig a világvallások közül a legkevesebb időt a muszlim fiúk töltik tanulással, 6,4 évet. A lányok tanulási ideje a muszlimok között valamivel jobb (4,9 év), mint a sort záró hinduknál (4,2 év).
Az adatokból az is kitűnik, hogy az oktatásban eltöltött idő milyen mértékben, illetve alapvetően növekszik a három generációs csoport között, a fiatal generáció tagjai javára. Például a zsidóságban a legidősebb generáció (55-74 évesek csoportja) tagjai 13,4 évet töltöttek oktatásban, míg a legfiatalabb generáció tagjai (25-34 évesek) 13,8 évet. Ez a keresztyéneknél 8,9 év és 9,9. év. A legnagyobb ugrás a hinduknál tapasztalható, a 3,5 évvel szemben a fiatal generációban már 7,1 évvel számolnak, hasonlóképpen a muszlimoknál, ahol 3,6 évről ez 6,7 évre emelkedett.
Nagy eltérések az iskolázottság mértékében – 680 millió írástudatlan
Meglehetősen alacsony a legmagasabb iskolázottságot, az egyetemi, főiskolai szintet elért korcsoport tagok aránya és száma. A 25 évesek, illetve feljebbjáró évekkel bírók között 14% ez az arány. Még szembetűnőbb, hogy világméretekben – a világvallásokhoz tarozók számát tekintve – több, mint 680 millió embernek még alapvető iskolai képzettsége sincs, ők csaknem mind írástudatlanok. A hinduknak 41%-a, a muszlimoknak 36%-a semmiféle iskolai képzésbe nem részesül. A buddhistáknál ez 10%, a zsidóknál 1%, a keresztyéneknél 9%. A legmagasabb, egyetemi, főiskolai képzettség a zsidóknál látható, 61%. Utánuk a keresztyének következnek 20%-kal, a buddhisták 12%-kal, a hinduk 10%-kal, a muszlimok 8%-kal. A középiskolai végzettséget világszerte a legmagasabb arányban a vallásilag el nem kötelezettek mutatják (53%), utána a keresztyének csoportja következik (47%), a sort a hinduk zárják 28%-kal.
Alapoktatásban részesültek…
Érdekes, hogy a formális iskolázottságban, azaz a vallási iskolákban tanultak száma miként alakult. A zsidóknak 99%-a tanult vallási iskolában, és alapoktatásban is részesült. A buddhistának 96%-a, a keresztyéneknek 92%-a. A legnagyobb ugrás e tekintetben a muszlimoknál és a hinduknál következett be. A legidősebb korosztályban (55-74 évesek) a muszlimoknak 46%-a járt alapiskolába pár évet, a hinduknak 43%-a. A fiatal korosztályból (25-34 évesek) ez a szám a muszlimoknál 72%, a hinduknál 71%... (Folytatjuk.)
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
