Loksa Gábor meteorológus, mint már a korábbi PM-konferenciákon is, most is szellemesen és sokrétűen, tudományos pontossággal és népszerűsítő stílusban közelítette meg, s adta elő mondanivalóját e témakörben: Empirikus tapasztalatok és kilátások a teremtésvédelemben. A különféle hazai, felekezeti kötődésű öko-mozgalmak bemutatkozása során Kükedi Zsolt tanácsadó, a katolikus Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületet, Szalay László Pál református lelkész az egyházán belül működő Öko-Gyülekezeti Mozgalom egyre bővülő tevékenységét mutatta be. Dr. Széchey Béla evangélikus lelkész, tb. egyetemi tanár a magyar egyházi környezetvédelmi hozzájárulás történetét taglalta, erőteljesen krisztológiai irányvétellel, és szorgalmazta a még szervezettebb és intézményes teremtésvédelem fontosságát. Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, „zöld” ombudsman, az EU-környezetjog professzora felszólalásában emlékeztetett Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű, rendkívüli jelentőségű „zöld” enciklikájára és azokra a lehetőségekre, amiket idehaza is lehet és szükséges megtenni a környezetjog kiterjesztése és a jövő nemzedékek védelme érdekében. A jelenlévőket Dr. Birkás Antal, a KDNP PM elnöke köszöntötte, és szellemes, rövid képzeletbeli történetével a 22. századból tekintett vissza napjaink súlyos kihívásaira. Az est moderátora Dr. Badacsonyi Zoltán, a PM alelnöke volt.
Írta: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
(Budapest/Kolozsvár, 2017.04.05. – gratisnews)
A Római levél öko-realitása: a teremtett világ nyög és vajúdik mindez ideig
E sorok írója előadásának második részében (az első részt lásd A Biblia ökológiai imperatívuszától a kaini felismerésen át az aktuális öko-feladatokig – bekefy.agnusradio.ro, 2017.03.25.) az öko-realitásokról szólt újszövetségi összefüggésben. Pál ugyan nem így fogalmazott, de amit leírt, kifejezett a Római levél 8,19-23-ban, az olyan ökokrízis, amit a bűnös ember krízise, romlása idézett elő. Az emberi bűnnek, s a teremtett világra terhelt emberi krízisnek a kihatásai mára már globálisak. Az ádámi engedetlenség és a káini gyilkosság tehertétele alatti embervilág járult hozzá az „öko-passióhoz”, a teremtett világ, a creatura sóhajtozásához és vajúdásához (8,22). A teremtett világ jelenlegi státusza a romlandóság szolgálata (8,19). De Krisztusban, az új teremtésben megjelent Isten, a Teremtő reményt adott arra, hogy a teremtett világ is megszabadul majd az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára – a jövőidejűség azt fejezi ki, hogy ebben a reményben élhetünk, ha előre tekintünk.
Öko-szószólókká válni! – trinitárius védelem
Ugyanakkor János evangéliuma alapján tudjuk, hogy pneumatikus mandátumot kaptunk a Feltámadott és az Atya jobbjára ült Krisztustól, aki elküldi a Paraklétoszt, a Vigasztalót, Szószólót. A Szentlélek által válhatunk „ökológussá”, teremtésvédő emberré, akit a Paraklétosz ruház fel az öko-szószólói megbízatással, hiszen a teremtés, a természet nem tud beszélni, de nekünk kötelességünk, hogy bajait kifejezzük, megfogalmazzuk, s amint lehet, orvosoljuk. A Lélek a teljes igazságot mondja (Ján 16,13), tehát a teremtett világ állapotáról nekünk is a teljes igazságot kell kimondani, még ha az drámai vagy olykor megrendítő is.
A Lélek megmondja az eljövendőt, ezért nekünk sem szabad hallgatni a teremtett világ várható helyzetéről, ez a tudomány és a média feladata is (13). Nem a pánikkeltés, hanem a felkészítés. Hogy ennek ellenére nem esünk kétségbe, az azért van, mert abból merítünk, ami Jézusé (14). Ha a teremtett világ trinitárius védelem alatt áll (ahogyan Kálvin már az Elohím-Isten ószövetségi fogalmat is pluralis Trinitatisként értelmezte, Szentháromságos többes számként, s ezzel a Szentháromságra utalt). Ebből a trinitárius védelemből az emberekre nézve delegált mandátum adódik. Az öko-védelemre készülő és kész ember az evangéliumi teljesség értelmében gondolkodik, remél, imádkozik, s cselekszik lokálisan, ott, ahol és amit tud. Ez az evangéliumi felelősségetika parancsa.
Néhány öko-nevelési ötlet, ökogyakorlatok már gyermekkortól
A praktikus tanácsokon innen és túl, az öko-életforma begyakorlására kiváló lehetőség a gyermekekkel már kis korban elkezdeni a természeti megfigyeléseket, jó és rossz jelenségeket egyaránt, amiket rajzok, versek, énekek formájában is lehet rögzíteni. Tudatosan szervezzünk gyermekeinknek, unokáinknak öko-foglalkozásokat: kirándulásokat, gyalog-, és kerékpártúrákat. Jó alkalom erre a hitoktatás vagy az erkölcstanóra is. Készíttessünk velük ökonaptárt, amibe írják be, rajzolják bele a sokféle, már létező kezdeményezést: így víz napja, föld napja, föld órája, teremtés hetei, környezeti világnap, klímavédelmi nap, Teszedd! mozgalom, s más alkalmakat, kezdeményezéseket. Írjunk, hozzunk létre ökopanaszkönyvet generáción belüli és generációk közötti változatban, akár gyülekezetben, iskolában. Roppant izgalmas és játékos, egymást is szenzibilizáló, környezet-érzékennyé formáló lehetőség, ha megfogalmazzák a gyerekek a maguk fantáziája és természeti megfigyelései alapján a víz panaszát, az erdő panaszát, a kertünk panaszát, utcánk panaszát, a fák és virágok panaszát. Így is válhatnak, válhatunk ökoszószólókká rajzban, versben, prózában. Vagy akár a neten, facebookon és más eszközökön. És még valami: igen hasznos ökonaplót vezetni arról, ki mit tett környezetéért, hulladékgyűjtéssel, virág vagy faültetéssel, gyomlálással, takarítással. De legalább ennyire érdekes ökoimák írása, gyermek ökoimakönyv készítése. Ebbe egyéni és csoportos kéréseket, ökoima akciókat, bibliai felismeréseket is beírhatnak, akár illusztrációikkal kísérve. Az ökolábnyomhoz hasonlóan érdemes az ökokéznyom felmérését is elkészíteni: nem arról, mit ártottam, hogyan élem fel a környezetemet, hanem arról, mit tettem kezemmel a környezetemért ma, a héten, e hónapban, az esztendő során. Számos jó ötlet cserélhet ennek során gazdát!
A felszólalások, hozzászólások során megfogalmazódott az, hogy e fenti ökogyakorlatok fontos és hasznos nevelési eszközök a környezettudatos életmódra. De az is hangsúlyt kapott, hogy legalább ennyire fontos a szervezett, intézményesített, akár kormányzati szintű környezetvédelmi politika még erőteljesebb hangsúlyozása, előtérbe állítása az oktatásban, a médiában, s minden módon. A megbeszélések csakhamar rákanyarodtak a teremtett világ védelme témával szorosan összekapcsolódó teremtményvédelemre, az élővilág, legfőképpen az embervédelemre. Ezekről a speciális, s nagyon is jelenbe és jövőbe vágó kérdésekről közmegegyezéssel egy másik konferencia kíván majd foglalkozni… Ezúton is megköszönjük a konferencia eladóinak, hozzászólóinak értékes és színes gondolatait, tanításait, javaslatait. Szalay László Pál református lelkésznek pedig előadásán túl a helyszínen készített kitűnő fotóit, a következő cikkünkben teszünk közzé.
(Folytatjuk)
