A neves heidelbergi protestáns újszövetségi teológus, Gerd Theissen ausztriai előadása során interjút adott az osztrák protestáns újságnak, a SAAT-nak. A hit: bátorság az élethez – fogalmaz a világhírű teológus. Ez az a hit, ami Isten előtt feltétlenül számít. Az erkölcs központi mozgatója a szeretet – tette hozzá Theissen professzor. Ez a szeretet abban fejeződik ki, hogy odafordulunk a normaszegőkhöz, így az idegenekhez, az ellenségekhez. Ebben a helyzetben a reménynek is nagy a jelentősége. Az a tudat, hogy Istennél örök védelmünk, rejtettségünk van, igazi életerőt ad. Forrás: pro-medienmagazin.de.
A teológiának az a feladata, hogy a Bibliát az egyházra és a világra vonatkoztassa, értelmezze. A Bibliát nem csak teológiailag, hanem vallásfilozófiailag is értelmezni kell, mert ez segít a kortársak számára megüzenni a keresztyén hit tartalmát. Aki ezt a teremtő feszültséget elkerüli, az elveszíti a teológiai kihívást, ami a hit növekedésének is egyik eszköze.
Theissen meggyőződése, hogy a protestantizmus még ma is képes megújulni, és ezért jövőképes. Meggondolandónak tartja, hogy manapság, amikor sok protestáns úgy próbálja keresni Istent, hogy meditál és spirituális gyakorlatokat végez, művészeti és irodalmi inspirációkat keres az istenélményhez, természetet és misztikát kapcsol össze, csak akkor lesz hatásos, ha ez a Bibliával összhangban, nem annak ellenében történik.
Gerd Theissen professzor korszakos jelentőségű munkásságot tudhat maga mögött az elmúlt évtizedekben. Elsősorban az jelentette tudományos kutatásainak témáját, hogyan alakult az őskeresztyénség szociális története, milyen volt a „történelmi Jézus”, s mennyire lehet pszichológiai elemeket is bevonni az exegézisbe, az igemagyarázatba. Legjelentősebb művei: A galileai árnyékában (1986), A történeti Jézus (1996).
Magyarul hozzáférhető izgalmas munkái: Az őskeresztyénség élményvilága és magatartásformái, Bp., 2008, Kálvin Kiadó. A keresztyénség keletkezésének kérdése a történetírás egyik legizgalmasabb problémája. Az intenzív kutatómunka ellenére ma sem értjük, hogy mi volt az, ami a Kr. u. 1. században történelmünk kulturális alapinformációjává és egy új vallás létrejöttének alapjává lett. Az őskeresztyénség pszichológiájának feladata, hogy az első keresztyének vallásos magatartását és élményvilágát leírja, rendszerezze és magyarázza. E vállalkozás sokféle nehézséggel jár együtt. Amellett, hogy csak kevés információnk van az első keresztyének életéről, nem egyértelmű, hogy milyen lehetőségei vannak a pszichológia alkalmazásának a történelmi múlt feltárásában, és még mindig szokatlan a vallást a pszichológia eszközeivel kutatni. Az őskeresztyénség történeti valláspszichológiája esetében összegeződnek a történeti pszichológia és a valláspszichológia problémái, de ígéretes lehetőségeik és a velük szemben támasztott, gyakran be nem teljesült váradalmak is.
Másik könyve, ami magyarul is hozzáférhető: Az első keresztyének vallása, ami szintén a Kálvin Kiadónál jelent meg 2001-ben. Az őskeresztyénség hitének dinamikája az élet dinamikájában gyökerezett. Gerd Theissen bemutatja azt, ami az első keresztyének legbelsőbb mozgatórugója volt. A szerző két célt kíván elérni: megvizsgálja az őskeresztyének életét és feltárja teológiai meggyőződésüket, áttekintve a szemiotikai, pszichológiai és történeti összefüggéseket.
Harmadik, igen érdekes, eredeti szemléletű könyve „A Jézus mozgalom - Az értékek forradalmának társadalomtörténete”, ami szintén a Kálvin Kiadónál jelent meg. A "Jézus-mozgalom" társadalomtörténeti és társadalompszichológiai valóságával foglalkozik könyvében, azzal a zsidóságon belüli megújulási mozgalommal, melyből az őskeresztyénség mint új vallás megszületett. Elemzéséből kiderül: Jézus követői a hatalom forradalma helyett az értékek, a normák és a vallási gondolkodás forradalmát valósították meg - amely máig érezteti hatását. „Létezik egy általános emberi kíváncsiság, amelyet éppen azok az összefüggések gerjesztenek, amelyeket egyfajta kegyesség aurája vesz körül. Ez az aura sokak számára megnehezíti a hozzáférést magukhoz a tényekhez. A Jézus-mozgalom szociológiai vizsgálata talán valamivel közelebb segíthet bennünket saját kultúránk gyökereinek megismeréséhez. Aki a vallásban nem csupán a transzcendenciába nyíló kaput lát, talán felismerheti benne azt az erőt, amelynek következménye nemcsak az elnyomás volt, hanem azoknak az értékeinknek a kiformálása is, amelyekből ma is élünk." (Részlet a könyvből)
A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karától tiszteletbeli doktori címet kapott az újszövetségi tudományokban elért kiemelkedő munkásságáért 2010 novemberében.
Írta: Dr. Békefy Lajos
