1956. október 23-án kezdődött magyar forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról emlékezett meg Gyürk András hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az egyperces felszólalások sorában.

„Október huszonharmadika nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé" - mondta a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk.

„A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is" – emlékeztetett Gyürk András. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények - szabadság, hagyomány, közösség – valódi európai gondolatok voltak.

„Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak" – mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros.

„Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből" - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, „a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről". Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, „azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált".

Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Benes-dekrétumokat.

„Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést". Az ilyeneknek – mondta – irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.

Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő – volt szlovák külügyminiszter – Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva „nem lehet megváltoztatni a történelmet".