Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k), Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (b) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, miután aláírták a kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti együttműködéosi megállapodást Budapesten, a VIII. kerületi Szentkirályi utcai templomban 2020. március 17-én. MTI/Illyés Tibor

Semjén Zsolt köszöntőjében kiemelte: az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen "egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak".
    A megkötött szerződés az állam és az egyház együttműködésére helyezi a hangsúlyt - mondta.
    Az egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az egyházi, közfeladatot ellátó intézmény, például egy egyházi iskola egyfelől "vallásos intézmény, ahol az állam feladata a vallásszabadság biztosítása", másfelől mint iskola, feladatot vállal át az államtól, és az állam feladata ennek finanszírozása, "jogi és anyagi védelmének a biztosítása".
    A megkötött szerződés ezt teszi meg az evangélikus egyházra "testre szabott módon az élet minden területén" - mondta.
    Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a kormány és az evangélikus egyház húsz évvel ezelőtt megkötött szerződése bevált, még a "2002 utáni támadások viharát is kiállta", az új szerződésre azért van mégis szükség, mert megváltoztak a körülmények, és ezekhez kellett igazítani a szerződés tartalmát.
    Kitért arra: a különböző egyházakkal kötött szerződések egyediek, de "egységes ívet alkotnak és egymást erősítik". Az egyházak különböző szerkezete és sajátosságai miatt nem lehetséges általános szerződést kötni, ugyanakkor az egyedi szerződések kiegészítik egymást.
    Így például a Szentszékkel kötött megállapodás nemcsak a katolikus egyházat védi, hanem valójában a testvéregyházakat is - mondta.
    Kifejtette: amikor a bíróság előtt azzal lehet megvédeni egy az egyházak számára fontos eredményt, hogy annak megsértése nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor ez nemcsak a katolikus egyház intézményeit védi, hanem a hasonló szerződéssel rendelkező protestáns egyházakat és a zsidó hitközségeket is.
    Fabiny Tamás arról beszélt: a megállapodás a kölcsönös bizalom alapján született, érződik rajta "az egymásra utaltság, egymás terheinek hordozása".
    Állam és egyház kölcsönösen felvállalja egymás ügyét, hiszen az egyház átvállal közfeladatokat az oktatásban, a szociális, diakóniai munkában és a kultúrában, az állam pedig mindezt lehetővé teszi.
    Prőhle Gergely hangsúlyozta: olyan "enciklopédikus" szerződés jött létre, amely az evangélikus egyház intézményein, gyülekezetien keresztül nemcsak evangélikus, hanem össztársadalmi érdeket szolgál.
    A megállapodás olyan kiadásokat irányoz elő, amelyek az egész társadalom számára hasznos egyházi tevékenységet tesznek lehetővé - mondta.
    Példaként említette, hogy létrehoznak egy intézményt sajátos nevelési igényű gyermekeknek és bővítik az evangélikus felsőoktatást, különös figyelmet szentelve a pedagógusok és a szociális szférában dolgozók képzésére.
    Prőhle Gergely megemlítette, hogy a szerződés "megnyugtatóan rendezi a kiscsoportos hittanoktatás" helyzetét.
    Hozzátette: ez az egyháznak kiemelten fontos, hiszen diaszpórajellegéből fakadóan évszázadok óta, de különösen Trianon után, a nagyobb evangélikus közösségek határon túlra kerülésével az evangélikus gyermekek hitoktatása az egyház utánpótlását is jelenti.