Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlások kutatásának célja a tények feltárásával tisztelegni az áldozatok emléke előtt és tárgyilagosan hozzájárulni a múlttal való őszinte szembenézéshez – jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke az Emlékezés és emlékeztetés című budapesti konferencián. Hangsúlyozta: nem szabad megfeledkezni azokról, akik állásukat, továbbtanulásukat kockáztatva a nehéz időkben is kiálltak a szabadság mellett. Akik a sorsdöntő pillanatokban nem kötöttek alkut. Ilyenek voltak azok a bírák és ügyészek, akik inkább lemondtak hivatalukról, minthogy részt vegyenek egy olyan igazságszolgáltatásban, amelynek elvei számukra elfogadhatatlanok voltak - tette hozzá a főbíró.

A főbíró elmondta: az 1950-es, 1960-as évek büntetőpereiről mind a mai napig nincs átfogó nyilvántartás. Az áldozatok adatai részben kerültek csak nyilvánosságra és alig ismert azoknak az életútja, akik helytállásukkal, jogállami elvekhez ragaszkodásukkal ma is példaként szolgálhatnak az igazságszolgáltatás számára. Ezért döntött úgy a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) vezetője, hogy a megtorlás fehér foltjainak feltárására közös kutatási programot indít. Mint mondta: a kutatás célja a tények bemutatása, a véleményalkotás a közösség feladata, de arra mindenképpen rá kell mutatni, hogy még abban a korszakban is fennállt az erkölcsi választás lehetősége.