A hatályos alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében központi adónemről rendelkező törvényt az Ab csak abban az esetben vizsgálhat felül és semmisíthet meg, ha az indítvány az alkotmányellenességet az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmére alapozza - olvasható az Alkotmánybíróság közleményben.

Mint írták, a központi adónemnek minősülő ágazati különadókat támadó indítványok e jogok megsértését nem kifogásolták. Erre tekintettel az Ab végzésében megállapította, hogy - ebben az esetben - nem rendelkezik hatáskörrel az indítványok elbírálására.

Az Országgyűlés tavaly októberben döntött különadók, úgynevezett válságadók bevezetéséről, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik három éven keresztül. A távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot vártak.

A törvény szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.
 
A távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük.

Az energiaellátó cégek esetében az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke.