Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság Biszku Bélát – értesült a Magyar Nemzet. A BRFK kommunikációs osztálya lapunk kérdéseire adott válaszából kiderül: az 1957 és 1961 között belügyminiszterként tevékenykedő férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, amelynek megalapozottságáról az ügyészség dönt majd.

Megkezdődött az adatgyűjtés, megtörtént B. Béla gyanúsítottkénti kihallgatása, ami ellen panasszal élt, melyet az illetékes ügyészség bírál el – reagált a BRFK kérdésünkre, amely a Biszku Béla Duna TV-nek adott nyilatkozata miatt indított eljárás fejleményeit firtatta. Biszkut a jobbikos Szilágyi György jelentette fel a volt MSZMP-s augusztus 4-i interjúja miatt, mert a műsorban ellenforradalomnak nevezte az ’56-ban történteket, míg az azt követő megtorlásokat jogszerűnek minősítette, amelyekbe szerinte nem avatkozott bele a politikai vezetés, így ő sem. Beszélt arról is, hogy a halálos ítéletek törvényes bírósági eljárások következményeként, nem pedig koncepciós perek végén születtek.

A rendőrség augusztus 11-én rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt. A Btk. kimondja, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kommunista bűntettek tagadása egy június 8-i törvénymódosítás óta büntethető, a törvény a kihirdetést követő harminc nappal később lépett hatályba (korábban csak a nemzetiszocialisták tetteinek tagadása volt jogsértő) – olvasható a mai Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat.