A bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat terjesztett be Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügy-miniszter.

A „Magyarország Alaptörvényének második módosítása” című javaslat szerint a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni. A javaslat kitér arra is, hogy bírósági, illetve bírósági igazgatási vezetői tisztséget 62. életévét betöltött bíró nem láthat el. Mindez a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem vonatkozik.  

Az Alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró, vagy ügyész, aki nyugdíjat kap.  

A korhatár-módosítással kapcsolatos változtatás tucatnyi törvénymódosítást von maga után a javaslatokban többek között a bírákkal, az ügyészsekkel, a nyugdíjakkal, illetve a társadalombiztosítással kapcsolatban.  

A január elsején életbe lépett részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozás a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről – mely 1869 óta töretlenül fennállt – az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentésüket kapcsolta. E szabályozás szerint a következő években a bírák nyugdíjkorhatára az általános öregségi nyugdíjjal együtt emelkedett volna 65 évre.  

Az Ab július 16-án visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült. Az Ab szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.  

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.