Huszonöt évvel a vasfüggöny lebontása után is fontos feladat emlékezni a tekintélyelvű és totalitárius rezsimek megdöntésére – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke és a német Bundestag elnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szombaton kiadott közös nyilatkozatában.

Kövér László és Norbert Lammert kiemelte, hogy augusztus 23-nak, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírási évfordulójának a kommunista és a nemzetiszocialista bűncselekményeknek áldozatul esettek emléknapjaként kell bevonulnia a köztudatba.
    
Az Európai Parlament állásfoglalásával kihirdetett emléknappal a huszadik századi Európa állami terror és tömeggyilkosságok által meghatározott totalitárius diktatúráinak áldozatai előtt tiszteleg a kontinens.
    
Rámutattak, hogy a hetvenöt évvel ezelőtt aláírt paktum felosztotta kontinensünket a szovjet és a nemzetiszocialista erőszakuralmi rendszerek között, és még évtizedekig döntően meghatározta Európa sorsát a második világháború következtében tartóssá vált megosztottság révén.
    
Európa egységét nem lehetett volna helyreállítani a Magyarországon, Lengyelországban, az egykori Csehszlovákiában és NDK-ban végbement szabadságmozgalmak nélkül – húzta alá az Országgyűlés és a Bundestag elnöke. A közös cél a demokrácia, a jogállamiság és az egyenjogú tagság az európai népek politikai és gazdasági uniójában – emelte ki Kövér László és Norbert Lammert.
    
Európában 2011 óta tartják augusztus 23-án a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
    
1939-ben ezen a napon írta alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvában a szovjet-német megnemtámadási szerződést. A paktum titkos záradékában a náci Németország és a sztálini Szovjetunió megegyezett kelet-európai érdekszférájuk határaiban. Ez volt a közvetlen előzménye a második világháborúnak, amely Lengyelország német megtámadásával néhány nap múlva, 1939. szeptember 1-jén robbant ki.