Forrás: MTI
A valláshoz kötődő építmények, alkotások védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet Erdő Péter a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön vasárnap. A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a máriagyűdi kegytemplom szűzanya szobra állításának 300. évfordulója alkalmából tartott szentmisén azt mondta: az Európa-szerte látható kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzel fogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének.
Erdő Péter a vasárnapi szentmisén hangoztatta, hogy Isten nagylelkűen adja a kegyelmét, szűz Mária édesanyai szíve nem szab korlátot a saját szeretetének. Mi, emberek vagyunk azok, akiknek szükségünk van a látványra, és arra, hogy zarándokúton fokozatosan közeledjünk Isten sugárzó valóságához és a szentek társaságához. De Isten emberré lett, a megtestesülése által közösséget vállalt emberi természetünkkel. Ebbe a nagyszerű isteni döntésbe illeszkedik a szent helyek és idők keresztény megbecsülése, a képek és szobrok helyes tisztelete is. Hitünknek ezt a titkát ünnepeljük sarlós boldogasszony ünnepén – fogalmazott a főpásztor. Erdő Péter szólt arról is, hogy a Mária-kegyhelyekre induló minden zarándoklat és búcsújárás azt az igyekezetünket, vágyunkat fejezi ki, hogy szűz Máriával és rajta keresztül Istennel találkozzunk.
| Máriagyűd a hagyomány szerint már a honfoglalás idején lakott település volt, a 12. század közepén pedig ott imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját. A király boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. VII. Pius pápa 1805-ben búcsúkiváltságot adományozott a máriagyűdi templomnak, vagyis teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik bármely hónap első vasárnapján meglátogatják a templomot és ott imádkoznak Istenhez. A templom 2008-ban kisbazilika címet kapott XVI. Benedek pápától. |
