Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász.

Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A professzor szerint – a jelenlegi és közelmúltbéli kamatcsökkentések mellett – pozitív változást hozhat az is, ha a jegybank új vezetése mozgósítja az MNB devizatartalékainak felhasználható részét, és abból támogatásokat nyújt a magyar vállalkozásoknak. Lentner Csaba úgy látja, ha a kormánynak nem sikerül alapvető változásokat elérnie a monetáris politikában és a jegybank élén, akkor lezárja a nemzeti érdekű gazdaságpolitika és a pénzügyi szabadságharc folytatásának lehetőségeit.

A pénzügyi sérülékenység mérséklésének számos egyéb eszköze is szóba jöhet. Ezt a célt szolgálná például a Magyar Államkincstár betétgyűjtése is. A lakossági források bevonása az állami szerv rövid távú fizetőképességi problémáján segíthet.

A közgazdászt abból az alkalomból is kérdezték a várható jegybanki változások jelentőségéről, hogy szerdán mutatták be a szerkesztésében – valamint a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában – megjelent Bankmenedzsment című egyetemi szakkönyvet, amelyben külön fejezet foglalkozik a hazai monetáris politikával és az MNB függetlenségének problémás kérdéseivel. Lentner Csaba szerint a világ pénzpiacainak 2007–2008-ban bekövetkezett összeomlása után új fejezet kezdődött a tengerentúlon és Európában egyaránt. A neoliberális gazdaságpolitika csődje után a jegybankok szerepe is felülvizsgálatra szorult.