A Sebestyén Albert kolozsvári káplán által a papi és szerzetesi hivatásokért celebrálta szent misével kezdődik szombaton délután a Dél-Alföld legnagyobb és legrégebbi helyi vallási ünnepe, a Szeged-alsóvárosi ferences templom Havas Boldogasszony napi nagybúcsúja. .

A szegedi ferences templom anyatemploma a római S. Maria Maggiore-bazilika, ahol a középkortól szokás volt, hogy augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, így az ünnepen a népnyelvben rajta ragadt a Havas Boldogasszony elnevezés. Szeged-Alsóvároson hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút.   

A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével.   

A több mint ötszázéves múltra visszatekintő Szeged-alsóvárosi búcsú régi időktől kezdve a helybéliek és a városból elszármazottak fontos találkozóhelye. A XVIII. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja a hazatérés ünnepévé is vált. A XIX. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok. Mind a mai napig sok Szegedről elszármazott család szervezi úgy nyári szabadságát, hogy az ünnepre hazalátogathasson Alsóvárosra.