A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás jogi és anyagi vonzatait az államnak kell viselnie – jelentette ki a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi alelnöke a testület ülésén mondott beszédében.

Csomós József megjegyezte: remélik, a kormányzat elfogadja érveiket, hogy ennek az összes jogi, nyilvántartási és pénzügyi vonzatát a közoktatás többi területéhez hasonlóan kellene kezelni.

Utalt arra: a zsinati tanács elfogadta azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek eredményeként a mostani tanév első félévében „nyugvópontra kerül a kötelező hit- és erkölcstan adatszolgáltatási és pénzügyi rendezése” az egyházban.

Tarr Zoltán, a református zsinat tanácsosa közölte: a zsinati tanács szerdai ülésén arról határozott, hogy a hitoktatók javadalmazását az esetek többségében az egyház központilag bérszámfejti. Kivételt jelent, ha „világi alkalmazásban” teljes állásban végzik a hittanári munkájukat, más tantárgyaik óráinak megtartása mellett. Ez utóbbi esetben az egyházkerületek vagy az egyházközségek lesznek a kifizetőhelyek – jegyezte meg.

Mint mondta, erre a különbségtételre azért volt szükség, mert a hittantanárok bérének kifizetése nagy adminisztrációt jelent az egyháznak, illetve „szoros elszámolási kötelezettség van”. Az adott hittantanár alkalmazásról mindig az az illetékes egyházi jogi személy dönt, amely az oktatást szervezi, pusztán az adminisztráció, tehát a munkaszerződés megkötése, a bérszámfejtés és a kifizetés zajlik központilag az egyházban – tette hozzá.