Több politikai kockázat is rejlik az Együtt 2014 alkotmánytervezetében, melyből megosztó liberális világkép rajzolódik ki – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzéséből. Egy 2008-as típusú IMF-hitelmegállapodásra való készülődés körvonalazódik a koncepcióból.

A Nézőpont Intézet elemzése szerint akár logikus lépésnek is tekinthető, hogy a formálódó baloldali összefogás első körben a közjogi kérdésekben kíván közös nevezőre jutni, hiszen a 2010-es alkotmányozás folyamatát rengeteg támadás érte az ellenzék részéről, a jogállam és a demokrácia védelme pedig állandó témája a baloldalnak.

Az alkotmányozás témájának középpontba állítása és a konszenzus lehetősége is számos kérdést vet fel, ám tartalmilag is több politikai kockázat rejlik az Együtt 2014 alkotmánytervezetében. A Bajnai Gordon által megcélzott „politikai közepet” jó eséllyel megosztó liberális világkép rajzolódik ki a szövegből, gazdaságilag egy 2008-as típusú IMF-hitelmegállapodásra való készülődés körvonalazódik, több esetben pedig a kormányozhatóság válna nehezebbé az – amúgy szinte módosíthatatlan alkotmányt előrevetítő – alkotmányterv alapján – írja a Nézőpont Intézet.

A jogállamiság vagy a hatalommegosztás elve felől vizsgálva a jelenleg hatályos Alaptörvényhez képest az Együtt 2014 alkotmánykoncepciója több esetben növeli a kormánnyal szembeni ellensúlyokat, míg máshol bővíti a kormány mozgásterét.

Mint az intézet elemzéséből kiderül, az Együtt 2014 tervezete törölné az alkotmányból a magzati élet védelmét. Megalapozná a jogi lehetőségét az azonos neműek házasságának (és akár örökbefogadókként való elfogadásának is), továbbá alkotmányos szintre emelné a pozitív diszkriminációt. Megszüntetné a termőföld, a GMO-mentesség, az ivóvízkészlet alkotmányos védelmét.

Gazdaságpolitikai szempontból több, inkább neoliberális, „IMF-kompatibilis” elem emelhető ki a tervezetből. Megteremtenék az alkotmányos kereteit többek között az ingatlanadó bevezetésének, a „gazdaság teherviselő képességével összhangban álló” (tehát akár csökkenthető) egészségügyi és szociális ellátásnak, a tankötelezettségi korhatár fölött bevezethető tandíjnak. A Nézőpont Intézet szerint érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az alkotmánytervezet számos pontja az első Bajnai-kormány idején az Alkotmánybíróság által megsemmisített intézkedés (ingatlanadó, családi pótlék adóalap alá vonása) alkotmányos alapjainak megteremtését is szolgálja.