A Magyar Időknek nyilatkozó elemzők szerint nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Kiemelték, hogy a kormányfő már messze nem a Kelet-Európára egyébként jellemző mintakövető alapállást vallja magáénak, hanem mintaformáló-mintateremtő víziója van a körülöttünk zajló eseményekről.
kdnp.hu – magyaridok.hu
Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a 2014-eshez hasonló jelentőségű beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, amiből látszik, hogy a kormányfő kristálytisztán látja a helyzetet, az európai és a tágabb környezet összefüggéseit, konfliktusait, és azokból jó következtetéseket von le Magyarország számára – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus.
– A miniszterelnök rámutatott arra, hogy a fő konfliktusok egyrészt az eurózónán belül zajlanak. Komoly ellentét van amiatt, hogy a franciák a németek pénzén próbálják szanálni az eurózónát és magukat, de a németek nem tudják és nem is akarják ezt megtenni.
A kormányfő kitért arra a konfliktusra is, hogy az 1968-as generáció megpróbálja a föderációt felhasználni a saját világnézete, politikai akarata keresztülvitelére, és komoly feszültségek vannak a migráció miatt is – tette hozzá. Kiszelly Zoltán kiemelte, hogy ezzel szemben Magyarország a kereszténydemokrata álláspontot képviseli, a háború után megvalósult német jóléti modell, a klasszikus jobboldali gazdaság- és társadalompolitika mellett foglalt állást.
– Lényeges eleme volt a beszédnek az is, hogy a kormányfő szerint túl kell haladni Trianonon. Fontos, hogy az 1918-as összeomlás 100. évfordulójára, amelyet a szomszédos népek ünnepként élnek meg, változtatni kell a szemléleten. Ez a folyamat elkezdődött a kettős állampolgárság megadásával és a honosítással, de most már gazdaságilag is túl kell haladni Trianont. Helyre kell állítani azokat a kapcsolatokat, azokat a gazdasági régiókat, amelyeket Trianon szétvágott.
A Kárpát-medence gazdasági potenciálját össze kell kötni, és ha ezt sikerül megoldani, akkor képletesen fogalmazva egy nagyobb tortát süthetünk, amelyből mindenki részesülhet. Fontos tételmondat volt, hogy megéri a magyarokkal együttműködni. A miniszterelnök a közép-európai régiónak is ezt üzente – fogalmazta meg Kiszelly Zoltán. Emellett azzal érvelt, hogy Európa központi része óriási piacot jelent, amire az Amerikai Egyesült Államok és Kína is szemet vetett, de a magyar termékek és szolgáltatások is nagyobb teret kaphatnának itt.
A politológus ezzel kapcsolatban jelezte azt is, hogy a kormányfő példaként említette azokat az országokat, amelyeknek jó a kapcsolata Magyarországgal, szemben a nacionalista politikát folytató Romániával és Ukrajnával.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója is úgy vélte: a világnyilvánosságban is jegyzett magyar miniszterelnök többrétű beszédet mondott Tusnádfürdőn. – Orbán Viktor szólt geopolitikai kérdésekről, amelyek közül az új európai Oroszország-politika terve különös fontos. A közös, bár tagolt kontinentális stratégia kialakítása kompromisszumot teremthetne a nyugat-európai ideológiai kritika és a gazdasági valóság között.
A kísérlet emellett a balti és a lengyel biztonságpolitikai igényeket is összhangba hozhatná a többi közép-európai ország gyakorlatközpontú pragmatizmusával, valamint az energiafüggőséggel – fejtette ki a politológus. Mráz Ágoston Sámuel fontosnak nevezte Szerbia Kelet-Közép-Európához történő sorolását, ahogy az Ukrajna nyugati integrációjával kapcsolatos fenntartások megfogalmazását is.
– Az európai belpolitikával kapcsolatban az egyik központi kérdés a jövő évi európai parlamenti választás volt. Ettől – az előrejelzések szerint – joggal remél egy új uniós erőegyensúlyt Nyugat- és Közép-Kelet-Európa között a magyar miniszterelnök – mondta az elemző. Szavai szerint a 2004 után az Európai Unióba belépők valódi egyenjogúságának megteremtéséhez Közép-Kelet-Európa szövetségbe szervezésén túlmenően szükség van a földrész politikájának főáramában való helyfoglalásra is.
Mint a vezérigazgató hangsúlyozta, ennek most is taglalt kulcsfogalma a liberalizmus ellentétpárjaként megfogalmazott keresztény és demokrata politika volt. – Közép-KeletEurópa megerősítéséhez a sikeres politikai összefogást követően az eredményes gazdasági együttműködés is nélkülözhetetlen lesz – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: a 2030-ig tervezett gyorsút- és vasúthálózat fejlesztése vagy a közös védelmi ipar javaslata is ebbe az irányba mutat.
A politológus végezetül kiemelte: a magyar választóknak – különösen az erdélyi székely magyarságnak – a román centenárium ellenpontjaként ígérte a magyar miniszterelnök a Kárpát-medence gazdasági és kulturális újjáépítését. – Ha a terveinek csak a fele sikerül, akkor valóban új korszakról beszélhetünk majd. Márpedig eddig ennél nagyobb sikerszázalékkal dolgozott Orbán Viktor – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója.
– Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – az elmúlt években Tusnádfürdőn elhanzottakhoz hasonlóan – nagy ívű, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló értékelés és kitekintés volt – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós mindehhez hozzátette: egyértelmű, hogy a magyar kormányfő már messze nem a Közép-Kelet-Európára egyébként olyannyira jellemző mintakövető alapállást vallja magáénak, hanem egy mintaformáló-mintateremtő víziója van a körülöttünk, illetve a világpolitikában zajló eseményekről.
– Ennek része a magyar politikai jelenségek nemzetközi mederben történő értelmezése, a demokráciáról mint rendszerről szóló vitában történő határozott állásfoglalás, de Magyarország régiós vezető szerepének hangsúlyozása is. Tíz-tizenöt éve talán nehezen lett volna elképzelhető a liberális világrend lassan, de biztosan zajló megreccsenésének ennyire őszinte leírása és a liberális demokrácia kánonjával szembeni alternatív javaslat megfogalmazása, ami voltaképpen a keresztény alapú demokrácia – fogalmazott.
Szánthó Miklós szerint is a beszéd lényeges, aktuálpolitikai eleme volt még a jövő év tavaszán tartandó európai parlamenti választás valódi súlyának megjelölése, amely valóban nem végső, de döntő ütközet lehet a globális, multikulturalista, valamint a lokális, a nemzeti szuverenitást, az identitást védő erők között.
– A tétje pedig igazából, hogy milyen Európai Bizottság fogja „működtetni” az Európai Uniót jövő évtől. Az, hogy például ilyen európai politikai vitákban elsőként a magyar kormány által kiemelt témák – bevándorlás, illegális migráció – dominálnak, azt mutatja, hogy a miniszterelnöknek az ország méretén messze túlmutató politikai stratégiája van, ami láthatóan frusztrálja az inkompetens hazai ellenzéket – emelte ki az Alapjogokért Központ igazgatója.
