Hazánkban ma hivatalosan hatvanezer forint a létminimum. A jelenlegi minimálbérből ténylegesen 56 200 forintot visz haza a munkavállaló, azaz valós fizetése nem éri el a KSH által elemi nagyságúnak minősített keresetet.

Kell-e egyáltalán minimálbér? Ezt a kérdést is feltették a munkaadók. Szerintük ugyanis a minimálbér nem bérként viselkedik a gazdaság gyakorlatában. Gálik Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint ez a mutató nem más, mint adó- és járulékalap. Támpont ahhoz, hogy milyen levonások alapján fizessen be egy-egy vállalkozás pénzt az államkasszába. Nyugaton a minimálbér egy jelképes szám: ez alatt nem elegáns javadalmazni a munkavállalókat. Idehaza jogi hatása van, kötelezően jár a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak.

Ékes Ildikó, az Ecostat kutatója rámutatott: a minimálbért és a létminimumot soha nem kívánták egyeztetni. Úgynevezett élelmiszerkosarat alakítottak ki a statisztikusok, amely tartalmazza a táplálkozáshoz kellő értékeket. Ennek figyelembe vételével határozta meg a létminimumot a KSH korábban.