A rádió délben kezdődő egyórás információs műsorának részét képező 15 perces magazin első adásában beszéltek Közép-Európa szerepéről Európa történetében, összehasonlították a magyar és a lengyel karácsonyi szokásokat, és kitértek arra is, hogy a magyar kormány decemberi határozata szerint Lengyelország tulajdonába adják II. Zsigmond Ágost lengyel király 16. századi, száz éve egy tévedés miatt Magyarországra került gyermekpáncélját.

Wojciech Kowalski jogászprofesszor, a külföldi gyűjteményekben található lengyel műtárgyak kérdésköréért felelős lengyel külügyminisztériumi megbízott a műsorban példa nélküli jóakarat gesztusának, „a lengyel-magyar kapcsolatok fontosságát kidomborító ajándéknak” nevezte a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legféltettebb kincsének átruházását Lengyelországra.

A műsor során megmagyarázták azt is, hogy a címben szereplő krakkói hejnal, vagyis a Krakkó Mária-templomából minden órában hagyományosan felcsendülő trombitaszó elnevezése magyar eredetű, a „hajnal” kifejezésből eredő jövevényszó a lengyel nyelvben.

Ebben a vonatkozásban Antoni Trzmiel műsorvezető az MTI-nek pénteken elmondta: a déli hejnalt a múlt század 20-as éveitől naponta a lengyel közszolgálati rádió közvetíti Krakkóból, s ez elválaszthatatlan jelképe lett a rádiónak.

„Amikor megtudtam, hogy a hejnal szó magyar eredetű, egyértelművé vált számomra, hogy Magyarországnak helye van a déli műsorunkban” – jelentette ki Trzmiel. Rámutatott a kora délutáni program magas hallgatottságára, megjegyezve: a lengyel hallgatók „az utóbbi harminc évben többet tudhattak meg arról, ami Párizsban vagy Washingtonban történik, mint arról, ami a hozzánk földrajzilag közeli, de a történelem legnehezebb pillanataiban is közel álló országokat illeti”, a magyar témájú magazin pedig éppen ezt a hiányt hivatott pótolni.

A Hejnal után című műsort a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézettel együttműködve készítik.