Az első félévi gazdasági folyamatok és a költségvetés bevételeinek, valamint kiadásainak időarányos teljesítése alapján elérhető 2014-ben GDP-arányosan a 2,9 százalékos EU-módszertan szerinti hiány – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön Budapesten.

 

A KT és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Kovács Árpád kiemelte: a bevételi oldalon a kedvező gazdasági folyamatok és az adórendszer stabilizálódása következtében nem látszanak jelentős kockázatok, a kiadási oldalon pedig érvényesülnek a kormányzat korábban meghozott – például a nyugdíjrendszert, a gyógyszerkiadásokat érintő – strukturális intézkedései.

 

Az elnök elmondta: a hiánycél tartásának feltétele a kiadások feletti erős kontroll, vagyis hogy a kiadások növekedése összességében ne lépje túl az Országvédelmi Alapban lévő tartalékot. Hozzáfűzte: kockázatot jelent, hogy az önkormányzati alrendszerben teljesül-e a tervezett többlet.

 

 

A magyarországi gazdasági folyamatok előbb-utóbb arra késztetik a nagy hitelminősítőket, hogy felülvizsgálják a saját számaikat – fejtette ki Kocziszky György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának külső tagja, utalva az ország egy esetleges felminősítésére.

 

Kocziszky György kiemelte: a beinduló növekedés, az alacsony infláció, a csökkenő államadósság és a mérséklődő külső sérülékenység, valamint a fegyelmezett fiskális politika, az alacsony finanszírozási költségek és a javuló piaci megítélés, az alacsony CDS-felárak mind a felminősítés irányába mutathatnak.

 

Úgy vélte, egy esetleges felminősítés más mozgásteret adna a kormánynak és a költségvetésnek. Kocziszky György szólt arról is, hogy bár historikusan alacsony az infláció, a makrogazdasági mutatók nem jeleznek deflációs veszélyt. Kifejtette: az alacsony inflációhoz a rezsicsökkentés is hozzájárult, és bár záródik, de változatlanul negatív a kibocsátási rés, azaz a potenciális és a tényleges növekedés eltér egymástól.