Erőteljes nyomást gyakorolnak a román hatóságok a csángó katolikusokra annak érdekében, hogy ne tanuljanak magyarul, és ne igényeljék a magyar állam nyújtotta oktatási-nevelési támogatást. Csángó illetékesek a Norvég Alap finanszírozásával beindított moldvai projektet sejtik a háttérben – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszenek önkormányzati tisztségviselők Romániában, ráadásul a magyarellenes hadjárathoz a Norvég Alap támogatását is felhasználják. Dragos Benea, a kelet-romániai Bákó megye közgyűlésének elnöke nemrég arra figyelmeztette a csángóföldi gyermekek egy csoportját, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás.

A Magyar Nemzetnek több forrásból is megerősítették, hogy a megyei képviselő-testület szociáldemokrata vezetője október 23-án a bákói Történelmi Múzeumba beszélgetett a helyi Szent József Katolikus Főgimnázium számos diákjával. Benea a találkozón közölte, hogy a megyében megszüntetik a magyar nyelv oktatását, elküldik a magyar pedagógusokat, és ehelyett bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.A történtekről Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató számolt be egy közösségi oldalon, felháborodásának adva hangot a gyerekek megfélemlítése miatt, akik közül többen magyar állampolgársággal is rendelkeznek.

Hogy jön ahhoz a megyei tanácselnök, hogy rusnyának, haszontalannak nevezze a csángó nyelvet? Amelyről ráadásul nem is mondta ki, hogy magyar, hiszen az tabunak számít Moldvában, viszont a magyar állam támogatását megalázónak nevezte a románok szempontjából – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a magyar nyelvű misézésért kitartó küzdelmet folytató pusztinai Szent István Egyesület elnöke, aki az egyik diák édesanyjától szerzett tudomást a tanácselnök megnyilvánulásáról.