Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője korábban elmondta, hogy borítékokat csak azokra a címekre kézbesítettek, amelyek egyértelműek voltak, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható volt a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is.

A hónap végéig tartó népszámláláson a bevallás anonim, ezért minden címre csak egy borítékot dobtak be, a benne lévő kérdőívet ki is lehet tölteni, ha pedig többre van szükség, ez jelezhető a címre néhány napon belül visszatérő számlálóbiztosnak.

A borítékon szerepel az adott címre beosztott számlálóbiztos neve, biztosi igazolványának száma, illetve telefonos elérhetősége. Ez utóbbi alapján időpontot is egyeztethetnek vele az adatok bevallásáról a felkeresett címen lakók.

Internetes adatközlésre október 16-ig van lehetőség a lakáskérdőíven szereplő azonosítókód alapján.

Az adatközlés 20-30 percet vesz igénybe. Hagyományos kitöltés esetén időpontot egyeztetnek a kérdőív kitöltéséről, ami történhet önbevallásos módszerrel, azaz a lakos vállalhatja, hogy saját maga tölti ki a kérdőíveket, vagy megbeszélhetnek egy időpontot a számlálóbiztossal a válaszadásra. Arra is van lehetőség, hogy személyes találkozón azonnal kitöltik a számlálóbiztos vezetésével az adatlapokat; ha úgy döntenek, hogy maguk töltik ki a lapokat, annyi ívet kell kérni, ahányan az adott címen laknak.

Az adatok közlésekor mindig "az adott eszmei időpont" alapján, azaz idén az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki például ez után az időpont után született vagy halt meg, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az időközben, október 1-je után megszerzett diploma, állampolgárság megszerzése vagy családi állapotban beállt változás sem.

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője elmondta, hogy két népszámlálás között úgynevezett továbbvezetéssel követik nyomon évről évre az ország lélekszámát, így lehetnek az adatok lehetőség szerint a leginkább naprakészek.

Legutóbb 2001. február 1-jén volt népszámlálás Magyarországon. Az akkor felvett adatokat úgy lehetett aktualizálni, hogy a 2001. február 1-jei népességszámot első lépésként visszavezették 2001. január 1-jére, majd a teljes év (12 hónap) születési, halálozási és nemzetközi vándorlási egyenlegét figyelembe véve határozták meg a következő év január 1-jei népességszámot. Ezt a műveletet két népszámlálás között minden évben elvégzik, ezt hívják szaknyelven továbbvezetésnek - magyarázta Virágh Eszter.

A szóvivő hozzátette, hogy a továbbvezetés számszerű eredményeit az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból nyerik, ugyanis a települések anyakönyvvezetőinek hetente kell jelenteniük a születési, házassági és halálozási lapokkal a népességszám alakulását. Az anyakönyvvezetőktől válási, bejegyzett élettársi lapokat is kap a KSH heti rendszerességgel, de ezek a házassággal együtt a népesség számát nem befolyásolják, csak annak családi állapot szerinti összetételét. A KSH által összeállított statisztikai lapokat (élveszületési, halálozási lap) egy példányban kitöltik és továbbküldik. Az érintettek az anyakönyvezéssel kapcsolatos okmányokat megkapják, a statisztikai lapot viszont nem.

Virágh Eszter rámutatott arra: az utóbbi két évtizedben Magyarországon a nemzetközi vándorlás egyenlege tartósan és erőteljesen pozitív volt, tehát jóval többen jöttek ide, mint ahányan távoztak. Ez kedvező tendenciának nevezhető a természetes népmozgalom, azaz a születések és a halálozások különbözetének negatív alakulása miatt. A születések száma ugyanis csaknem 15 éve 100.000 alatt van évről évre Magyarországon, míg a halálozások száma tartósan 130.000 feletti.

Összehasonlításként elmondta, hogy 1953-1954-ben volt a születésszám a csúcson, akkor 223 ezer gyermek született egy év alatt, 1959-re pedig már 151 ezerre csökkent a születések száma. Kiemelte: amikor majd ez a korosztály hamarosan nyugdíjba vonul, a helyébe kerülő jóval kisebb, éves szinten mintegy 100.000 fősre tehető populáció nem tudja őket pótolni. Ezáltal a kereső-eltartott arány nagy mértékben rosszabbodik. Amikor pedig ez a nagy létszámú nemzedék a legmagasabb halálozási rátájú életkorba lép, akkor a demográfiai csökkenés minden bizonnyal felgyorsul - tette hozzá.

Elmondása szerint a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma 1995-ben 14 ezer, 2000-ben 20 ezer, 2005-ben és 2009-ben egyaránt 25.582, 2010-ben pedig 23.884 volt, míg a kivándorlás ugyanezekben az években 2400, 2200, 3300, 5600, illetve 6047 volt. Ezek a számadatok is jól mutatják a nemzetközi vándorlás egyenlegének pozitív tendenciáját - közölte a népszámlálási szóvivő.

A mintegy 40 ezer számlálóbiztos átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. Vannak intézményi számlálókörzetek is, többi között a kollégiumok számítanak ilyennek, de a hajléktalanoknak is külön körzeteik vannak.