A terrorizmus közvetlenül és áttételesen is szorosan összefügg a migrációval, és azok, akik ezt az összefüggést tagadják, tudatosan dugják homokba a fejüket – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján, kedden Egerben.

Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy a terrorcselekmények elkövetői nagy valószínűséggel összefüggésbe hozhatók a migrációval, cselekedeteik pedig a migráció által kiváltott közegben értelmezhetőek.

Az európai politikai helyzet sok-sok válság összeadódásaként értelmezhető; nem feltétlenül új jelenségekről van szó, a terrorizmus már évtizedek óta jelen van Európában is, most azonban sokkal bonyolultabb képletre lehet visszavezetni, nem lehet egy-két okkal megmagyarázni – hívta fel a figyelmet a bizottsági elnök.

Azt mondta: a migráció hátterében az Európa keleti, illetve déli szomszédságában zajló nagyon súlyos válságok és háborúk húzódnak meg.

Kifejtette: keleten számolni kell „az orosz birodalmi ösztönnel", az orosz nemzeti identitáskereséssel, a posztszovjet tudatállapottal. Ezek pedig mind hatással vannak a posztszovjet nemzetek tudatállapotára, illetve kihatnak az Európai Unió és Oroszország kapcsolataira is. A délen zajló konfliktusok közül kiemelkedik a szíriai, illetve az iraki háború, ezektől pedig nem leválasztható az Iszlám Állam jelentette problémahalmaz. A menekültek legnagyobb része is ebből a térségből származik. Ugyanitt kell szólni a térségben megkerülhetetlen Törökország szerepéről is, ahol nemrég katonai puccskísérlet történt. Ide kapcsolódik az Afrika jelentette problémakör, ahol Líbia – egy tragikusan végződött „demokráciaexport" után – átjáróházzá változott Fekete-Afrika számára.

Németh Zsolt szavai szerint ugyanakkor az Európai Unió válaszadási képességét a közösségen belüli rendetlenség is befolyásolja, ráadásul az új problémaként megjelent brit kilépés eltereli a figyelmet a kihívásokról.

Az új helyzet bizonytalanságot és félelmet teremt az unión belül, a kihívásokra pedig az Európai Bizottság sokszor agresszív, intoleráns és türelmetlen, jogsértő válaszokat adott – tette hozzá.

„A kérdés az, hogy mi tudunk-e jó válaszokat adni, és hogyan tudjuk a nemzeti, regionális érdekeinket ebben a helyzetben érvényesíteni. Az egyik célkitűzésünk, hogy a rossz migrációs válaszra egyértelmű nemet mondjunk október 2-án" – mondta a kvótareferendumra utalva.

A politikus arról is beszélt, hogy a Brexit után új lendületet kapott az a föderalista európai jövőkép, amely a végkifejletet egyfajta európai egyesült államokban képzeli el. Ez azonban a jelenlegi helyzetben csak olaj a tűzre, ha a Brexitre is rossz választ ad Európai Bizottság, az szétvetheti az európai integrációt – fűzte hozzá.

A kormánypárti politikus kijelentette: Magyarország számára regionális, nemzetpolitikai és gazdasági érdekek miatt sincs alternatívája az európai integrációnak; az EU biztosíthatja azt a fajta szuverenitás-átruházási eszközrendszert, amely révén nem lehet a kisebbségi magyarságot asszimilálni.

A Rákóczi Szövetség szervezte, hétfőtől péntekig tartó egri találkozó résztvevőinek mások mellett Takaró Mihály és Liktor Katalin irodalomtörténész, Tari István, a délvidéki írószövetség elnöke és Dörner György színházigazgató is tart előadást.