Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható lesz 11 nemzetiség szavazólapja az októberi nemzetiségi választáson, a roma és örmény szavazólap azonban csak magyar nyelven készül el, mivel a két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

Október 12-én a korábbiaktól eltérően a nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzataikat.

A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 26-áig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi –  három vagy négy – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány főből állna a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.

A legutolsó adatok szerint 552 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.