Magyarországnak jelentős adósságtörlesztést kell teljesítenie, ami a gazdaságot óriási mértékben megterheli, ennek ellenére a politikának marad mozgástere, valamilyen fokú autonómiája, a kormány legtöbb törekvése pedig most éppen ennek bővítésére irányul – állította Török Gábor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Egy „királyi út” biztosan nincs, azt pedig, hogy politika a lehetséges (kényszer)pályák között végül a jóra talált-e rá, arra a mozgástérre, amelyik még nem veszélyezteti az adott politikai közösség életét, de racionális utat mutat, nem a szándék, hanem a végeredmény dönti majd el – mondta a politológus.

A 2006-os eseményekről

További adatokat kér az ügyészség a Honvédelmi Minisztériumtól azokról a tömegoszlató fegyverekről, amelyeket még a 2006-os véres tömegoszlatások idején adott az előző vezetés a rendőrségnek. Török szerint, bár a 2006-os őszi események reparációja, kompenzációja a fejekben már megtörtént, és ma már a közvélemény többsége, sőt a politikai elit is alapvetően másképp gondolkodik a 2006-os eseményekről. Az igazságszolgáltatás ügyében még jókora hiányérzete van a társadalom egy részének. Sokan úgy érzik, hogy az elszámoltatásra 2010-ben tett ígéretek egy része beteljesítetlen maradt, ez pedig valamennyire a következő választások eredményét is befolyásolhatja, ahogyan ez megtörtént a 2002-ben beígért és elmaradt elszámoltatások miatt is.

Csökkenő fogyás

Az előzetes adatok szerint 2012 első öt hónapjában több gyermek született, de a halálozások száma is kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest; a természetes fogyás 20 517 fő volt, ami 1612 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál – közölte júliusban a Központi Statisztikai Hivatal. A politológus úgy látja, az aggasztó demográfiai adatok egyértelműen a rendszerváltás utáni politikai elit kudarcát jelzik. – A súlyánál fogva az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés a népességfogyás problémája, egyrészt jelentéktelenségbe fulladt, másrészt a politikai viták terepévé vált. Ha valahol, hát ebben a kérdésben minimális konfliktusnak és maximális konszenzusnak kellene lennie, a politikában azonban ennek egyelőre semmi jele. De ha a gondolkodásmód megváltozik, és a választópolgárok egyértelműen jelzik, fontosnak tartják a népességfogyás kérdését, az önérdekeitől vezérelt politika is alkalmazkodni fog a közvélemény igényeihez, és javulhat a helyzet – mondta a politológus a Vasárnapi újságban.